Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49
Az őszi nyílt nyomozás 1943. szeptember elején kezdődött, s színhelyéül ugyancsak a Soroksár-újtelepi községházát jelölték ki. Az akció előzményét az jelentette, hogy nem sokkal a tavaszi nyomozás befejezése után Kőbányán, Kispesten és Pesterzsébeten ,J3ékepárt" 6 aláírással röplapok jelentek meg. A nyomozóhatóságok az 1942-es Andrássy-laktanyai akció után illegalitásba vonult kommunistákra gyanakodtak, s elkezdték őket szisztematikusan ellenőrizni, így jutottak nyomára egy illegális nyomdának, amelyet Bachert László üzemeltetett. Az illegális röplapkészítő és -terjesztő hálózat felgöngyölítése során kb. 200 főt tartóztattak le. E nyomozás alatt fogták el többek között Skolnyik Józsefet, Hovány Ilonát, Szirmai Ottót és feleségét. Mintegy 150 főt átadtak a bíróságnak, amely többeket súlyos börtönbüntetésre ítélt, viszont halálbüntetés nem volt. 1.4. 1944. évi csillaghegyi - baloldaliak és az antifasiszta harcban résztvevők ellen lefolytatott - nyílt nyomozások A csillaghegyi nyomozások 1944 tavaszától az Államvédelmi Rendészet 7 koordinálásával zajlottak le. Elsődleges céljuk a Békepárt tevékenységének felszámolása volt. Több forrásból értesültek ugyanis arról, hogy a többször retorzió alá vont, illegalitásba kényszerített kommunista mozgalom igen sikeresen agitál, s a Magyar Front 8 létrejöttében is kulcsszerepet játszik. Az első letartóztatási hullámban vették őrizetbe Kádár Jánost, a KB titkárát és a régi mozgalmi múlttal rendelkező Gács Lászlót. Rajtuk kívül lelepleztek egy egész csoportot, akik röplapokat készítettek és terjesztettek. A nyomozást vidékre is kiterjesztették, s Tatabányán több mint 60 bányászt tartóztattak le. A kommunisták ellen indított nyílt nyomozást később kiterjesztették a Magyar Front többi szervezetére, illetve az egész ellenállási mozgalomra. 1943 júniusától 1944 szeptemberéig a KMP KB határozata értelmében a párt neve Békepárt volt. 1944. március 19-e, vagyis a német megszállás után hozták létre a politikai rendőrség önállósítása révén. Közvetlenül Bakay László belügyi államtitkár alá rendelték. A szervezet vezetője Hain Péter, majd Nagy Valér, 1944. október 15-e után újra Hain Péter lett. Szorosan együttműködött a Gestapóval, ezért települt annak közelébe a Sváb-hegyre. Az Állambiztonsági Rendészet négy osztályból és több alosztályból állt. Magva a IV. osztály volt; ennek alosztályai foglalkoztak a szabotázscselekményekkel, a jobboldali ellenzékkel, a kommunista és a baloldali mozgalmak elhárításával - ezen alosztály vezetője dr. Akantisz Rezső volt - és a zsidó értékek „biztosításával" volt megbízva. Megjegyzendő, hogy az Államvédelmi Központ ekkor még működött és formálisan megtartotta rendelkezési jogát. Az ország német megszállása után illegalitásba kényszerült demokratikus pártok és szervezetek antifasiszta szövetsége, az antifasiszta függetlenségi mozgalom első vezető szerve. 53