Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49

1. A vád alapját képező nyílt nyomozások Magyarország területi revíziós igényeinek kielégítése, bekapcsolódása a II. világháborúba egy sor belső feszültség kialakulásával, illetve felerősödésével járt együtt. Számot kellett vetni mind a nacionalista kontra felszabadító mozgalmak, mind a szélsőséges politikai irányzatok fokozottabb jelenlétével, melyek közül a hatalom - jellegénél fogva - a baloldali, később az antifasiszta mozgalmakra reagált érzékenyebben. Válaszként mozgósította rendészeti erőit: elsősorban félkatonai szervezetét a csendőrséget (erről bővebben lásd az 1. sz. mellékletet), a politikai rendőrséget, valamint a Vezérkari Főnökség 2. osztályát. Az alábbiakban azokat a nagyhorderejű ún. nyílt nyomozásokat vesszük sorba, amelyek során az inkriminált cselekedetek keletkeztek. 1.1. 1940. évi alagi nyílt kommunistaellenes nyomozás Az akció főképp a Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezetét, az Országos Ifjúsági Bizottságot (OIB) érintette, amelyben egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a kommunista érzelmű fiatalok. Kulich Gyula, a szervezet titkára konspirációs kapcsolatban állt a Kommunisták Magyarországi Pártjával (KMP). A KMP az 1919. évi forradalmi tevékenysége, a „Tanácsköztársaság" kikiáltása miatt illegalitásban volt. Erről az 1921. évi III. törvénycikk „Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelmérőr rendelkezett. A nyomozószervek huzamosabb ideje figyelték a kommunista fiatalok térhódítását az OIB-ban, az OIB vezetése alatt álló ifjúmunkás-csoportokban, és a szakszervezetekben. Különösen 1939-ben szaporodtak meg azok a jelentések, amelyek a kommunisták befolyásának növekedésére hívta fel a figyelmet a Szociáldemokrata Pártban. Számos feljegyzés született kisebb-nagyobb bérmozgalmakkal, üzemi megmozdulásokkal, röpcédula és falfirkáló akciókkal kapcsolatban is. A hatóságokat különösen az aggasztotta, hogy a nagyüzemekben, kiváltképp a hadiüzemekben is szervezkedtek a kommunisták. A KMP-nek ezt - a nyomozó hatóságok által konspiratív módon feltárt - ágazatát Turai József vezette. A csendőrnyomozó központ és a VKF 2. osztálya 1940 elejére kellő kompromittáló adattal rendelkezett a kommunisták tevékenységéről ahhoz, hogy megindítsa a nyílt nyomozást. Az akció 1940. március 27-én éjjel 12 órakor vette kezdetét. A megmozdulás központjául a csendőrség alagi laktanyáját jelölték ki. Miután a nyomozást nyílttá tették, a politikai rendőrséget is bevonták az akció lebonyolításába. Elsőként Turai Józsefet, Kulich Gyulát és számos ifjúmunkás vezetőt: Hazai Jenőt, Braun Évát, Móró Istvánt, Nemes Bélát, Fock Jenőt tartóztatták le. Őket több száz budapesti és vidéki kommunista érzelmű, de a KMP-vel konspiratív kapcsolatban nem álló, ifjúmunkás követte. A nyomozást kiterjesztették a felvidékre is, ahonnan több kommunistagyanús személyt vettek őrizetbe. A letartóztatottakat több héten keresztül - komoly fizikai kényszert is 50