Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

SZABÓ Jolán: Egy vizsgálat és ami mögötte van (Holczer József gyöngyösi perceptor visszaéléseinek ügye 1816-1817-ben) • 389

(6 forint) köteles megfizetni. Szarufának való fából 26 szálat vitt el, holott a bírótól csak hatra volt engedélye. Ezért a 20 tölgy és bükk, valamint a szállítás kifizetendő, 32 forintot jegyeztek föl. Megállapították, hogy 60 fiatal fát önhatalmúlag vágatott ki, ezt 30 forintra becsülték, s ehhez még hozzászámítottak két vastagabb fát is 2 forint értékben. A város Szálas erdejéből négy szekérnyi fiatal fát szállíttatott el szintén engedély nélkül, amiért 24 forinttal tartozik, a további bizonyított két szekérnyiért pedig 12 forint jár. Mindehhez a béresek munkadíját is hozzávették 6 forint értékben. A bőrszárító fák 1 forint 45 krajcárt taksálnak, a kálváriának rendelt és eltulajdonított fáért és tövisért 15 forint megfizetését írták elő. A gabona felmérése körül történtek megítélésében a tanács elfogadta a perceptor érveit. Valóban a számadása ellenőrzésekor kellett volna jelezni a károkozást, utólag már nincs helye a felülbírálatnak. Mivel akkor ezt senki sem tette, a számadó „a károknak visszatérítésétül feloldoztatik". Az ocsút, „melyben a legjobb vetni való mag szokott bennmaradni," viszont önhatalmúlag szállíttatta el magához, ezért 48 forintot kell fizetnie. Két vádpontban nem marasztalták el a perceptort. A tanács nem tartotta magát illetékesnek, hogy ítélkezzen a vármegyei rabokkal történt kő vágás ügyében, ezért nem is határozott erről. A városi magtárban történtekről pedig a tanúvallomás nem bizonyító erejű, nem deríthető ki egyértelműen az, hogy Holczer József valóban magának is vitt a búzából. Mindezt figyelembe véve nem kötelezhető kártérítésre. A tanács összesen 185 forint 45 krajcár megfizetését mondta ki határozatában. Az ítélethozatal azonban ezzel még nem fejeződött be. A pénzzel kifejezhető károknál sokkal súlyosabbnak tekintették azt, hogy Holczer József mindezeket mint a város felesküdött tisztviselője követte el, mégpedig az, akinek éppen a város vagyonának megőrzése és gyarapítása a feladata. Cselekedeteiért megérdemelné, hogy hivatalától megfosszák, de mégis csak a tisztségéből való felfüggesztést mondták ki: „noha megérdemli, hogy tüstint hivataljátúl megfosztasson, mindazonáltal mint hogy úgyis számadásának ideje béközelítene, okvetetlen az jövő új esztendőnek 15. napjára januáriusnak 1817-ben számadását beadni köteles, hogy úgy azt megvizsgáltatván azonnal helyében alkalmatosabb és hívebb individuum választasson, felföggesztetik, úgy hogy a tanácsgy űlésbül kitiltatik, az maga hivatalbéli relátióit bíró úr által megtenni további feleletnek terhe alatt köteleztetik." Ezzel az ügy akár le is zárulhatott volna, azonban Holczer József nem nyugodott bele az ítéletbe. December 14-én a nemes városnak mint megszomorodott szolgája" kérte a magisztrátust, hogy emberi gyarlóságból elkövetett hibáit bocsássák meg, s tisztségében hadd maradjon meg a közeli tisztújításig, 392