Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CS. SCHWALM Edit: Szürszabók és szűcsök Egerben • 373

színes vagy fekete virágokkal kihímzett új szűr és bunda templomba járó ruha is.

85 XIX. századi Heves megyei viseletábrázolások között ködmönnel nem találkoztam. Hosszú, földig érő bundában van egy erdőkövesdi férfi Valérió 1866ben készült metszetén.

86 A Vasárnapi Újság 1858-ban megjelent, egri népviseletet ábrázoló képén egy háttal álló legényen lévő melles, háta gazdagon kihímezve tulipánokkal. (Ilyen tulipánok vannak az egri szűcsök céhládáján is.)

87 Az egri szűcsök munkásságáról sajnos nagyon kevés feljegyzés áll rendelkezésünkre. 1952-ben Bakó Ferenc beszélgetett az utolsó egri magyar szűcs, Tajthy Gábor leányával.

88 Ebből annyit tudhatunk meg, hogy 1912-ben halt meg, és élete végéig dolgozott, kész ködmön is maradt utána, bár már akkor nem nagyon volt rá kereslet, megváltozott a divat. Csak női ködmönöket készített, mást nem. A vándorlásai alatt Sátoraljaújhelyben is dolgozott. Itt ismerkedett meg feleségével, Csáklai Viktóriával, aki varrónő volt. Esküvő után hazajöttek Egerbe (gyalog tették meg az utat). A mesterremeket már itthon készítette el. Az Eger környéki falvakban - Bátor, Egerbocs, Novaj, Ostoros, Egerszalók - vásárolták készítményeit, de Mátraballán, Derecskén, Recsken és Kisterenyén is viselték. Minden falunak megvolt a jellegzetes hímzése, amit a szűcsmester már ismert. A szalóki egyszerű volt, világos és sötétzöld vagy piros pontokkal. Bátorban egyszerű zöld hímzés volt rajta, Ostoroson, Novajon a cifrát kedvelték. A Mátrában olyan cifra volt, hogy „<z tűt sem lehetett közé tennf'. A múzeum tulajdonában van egy bekeretezett szűcshímzés, (3. kép) amit Tajthy Gábor készített menyasszonyának Sátoraljaújhelyen. (Néprajzi gyűjtemény, ltsz. 56.37.1.) Világos vászonra selyemfonallal készült. Szalaggal összekötött kétfelé hajló virágos ág közepén tulipánból kiágazó szőlőfürtös virágtő, fölötte koszorút tartó angyalok. Négy sarkában egy-egy levelekre helyezett kerek virág. 18-64 évszám a két alsó sarokban. A felirata már nehezen vehető ki, a fonal fakult. Tajthy Gábor lánya, Kovács Imréné elmondása szerint a felirat: „Ugy virijjon a mi szerelmünk örökké, mint ezen két bezárt búkét virít. Tajthy Gábor és Csáklai Viktória"*

9 Egy másik bekeretezett szűcshímzés családi emléknek készült 1877-ben (ltsz. Történeti gyűjtemény, 79.597.1.). Virágos ág közepébe helyezett címer fölé két oroszlán és két angyal tartja a magyar koronát, fölötte felirat: „Áld meg Isten e hazát". Tajthy Kálmán faszobrász, a szűcsmester fia adta a múzeumnak.

90 BOROVSZKY S., 1909. 205. KRESZ M., 1956. 74. - illusztráció. Ez alapján készült a Napkeletben 1857-ben megjelent kép is. Egri népviselet. Vasárnapi Újság, 1858.341. A céhláda: CSIFFÁRY G., 1982.70-71. DIV. ENA. 208-67. Bakó Ferenc gyűjtése. DIV. ENA. 208-67. Bakó Ferenc gyűjtése. Tajthy Kálmán szücsinas volt apjánál, de nem volt hozzá kedve. Apja akarata ellenére faszobrásznak tanult Bécsben, 1894-1898 között. Galasy Lajos gyűjtése, 1952. Tajthy Kálmán fafaragó életpályája. Legányi Ferenc naplója. IV. 411-413. Másolat: DIV. LUK. 57-77. 383