Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CS. SCHWALM Edit: Szürszabók és szűcsök Egerben • 373

lapján és oldalán finom művű tulipánok, melyekhez hasonlóval szűcshímzéseken is találkozunk.

62 az egri német szűcsöknek egyetlen emlékük maradt, a céh pecsétnyomója. Az önálló céh megalakulása után egy évvel, 1818-ban készült.

63 (DIV Történeti gyűjtemény, ltsz. 81.2.1-3.) Felirata: SIEGL. DER ERLAUER DEUTSCHEN KIRSCHNER ZUNFT. 1818. Közepén két oroszlán kifeszített hermelinprémet tart, amelyen címerpajzsban Eger címerállata, az Unicornis. A szűcsök az egyik legrégebbi múltú hazai iparág képviselői. Eltérő alapanyagú különféle termékekkel a társadalom valamennyi rétegét kiszolgálták.

64 Nemes prém és juhbőr kikészítésével és kidolgozásával foglalkoztak. A parasztság, nemesség, városi polgárság részére egyaránt dolgoztak. Bélelték és prémezték a különféle ruhadarabokat, mentéket. A XVIII. század végére, a XIX. század elejére válik el egymástól a szűcsmesterség két ága: a juhbőrt feldolgozó magyar szűcsök munkája, illetve a nemes prémet felhasználó, (

főleg béleléssel foglalkozó német szűcsök munkája.

65 A magyar szűcsök számára - a szűrszabókhoz hasonlóan - nem volt kötelező a külföldi vándorlás, jórészt egy-egy kisebb vidéket, későbbi vásárló körzetüket ismerték meg.

66 Az egri szűcsök szabályzata kimondja, hogy „ ...mindenik legény Tartozik Három Esztendőt Vándorolni...", ezt a vándorkönyvével igazolta.

67 Máshonnan érkezett vándorlegény csak a céhmester tudtával és engedélyével állhatott be, ő tartotta nyilván, kinek van szüksége segédre.

68 Munkába álláskor „...Köszönő Pohár és Táblajárópénzt fog fizetni...".

69 A német szűcsöknek viszont fontos volt a külföldi tapasztalatszerzés. 1859-ben Rajncz József szűcsmestert, mint Eger város első iparosát emlegetik „...a várostéren, gazdagon felszerelt, mindenféle szűcsmunkákkal nagy választékban megrakott boltja akármely fővárosba beillenék". Rendkívül képzett mester volt: 8 évi vándorlásának idejét legnagyobb részben Londonban, aztán Párizsban és Bécsben töltötte, ezért közönségesen kis angol" a neve. Járja a debreceni, miskolci és nagyváradi vásárokat.

70 Természetes, hogy a céhes mesterek minden téren védték saját érdekeiket, így gyakori volt a panaszos levél a rokon szakmabeliekkel, kontárokkal, kereskedőkkel szemben. 1767-ben a szűcs- és a szabócéh tett panaszt kölcsönösen egymás ellen, hogy egyik a másik mesterségébe avatkozik. A tanács pénzbüntetést és a jogtalanul vállalt munka elkobzását helyezte kilátásba, ha ilyen előforCSIFFÁRY G., 1982. 70-71. és 171. CSIFFÁRY G., 1982. 17-20. és 162. FLÓRIÁN M., 1997. 5. KRESZ M, 1991.318-319. FLÓRIÁN M., 1997.5. BREZNAY L, 1934. II. 246. BREZNAY L, 1934. II. 227. HML XI-3/a/319. Fasc. J. No. 227/c. Az egri szűcscéh articulusa, 1745. 2. BUCHERJ., 1860.71. 380