Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
NEMES Lajos: Adalékok az egri fertály mesterség történetéhez • 341
Eger város fertálymesterségéről több tanulmányban írt Breznay Imre 4 , végül egy 1939-ben kiadott dolgozatában közölte a XIX. század végétől 1939-ig a tisztséget viseltek névsorát is. Meg kell jegyezni, hogy az általa közre adott lista még erre az időszakra is hiányosnak tűnik. Nagyon hézagosan közöl adatokat arról, hogy kik töltötték be ezt a kisebb hivatalnak számító tisztséget a XVIII-XIX. században. E dolgozatom elsődleges feladatának tekintem azt, hogy a fellelhető források alapján megközelítően teljes névsorát adjam a tisztség viselőinek a fertálymesterség megjelenésétől 1848-ig terjedő időszakra. Elsődleges forrásnak a városi tanács 1698-tól 1848-ig hiánytalanul meglévő jegyzőkönyveit tekintettük, mivel ezekbe bejegyezték a tisztségviselők választását, a megválasztottak nevét, gyakran foglalkozását, ritkábban társadalmi jogállását is. Előfordult, hogy valamilyen okból nem írták be a jegyzőkönyvbe a fertálymesterek nevét ezért kiegészítő forrásokhoz kellett fordulnunk. Ilyen forrás volt a városnak 1711-től majdnem hiánytalanul meglévő adóösszeírás sorozata, valamint a városi tanács iratanyaga, ez utóbbiakban elsősorban a városi számadások. Szükségesnek láttuk az egész vizsgált korszakra közölni a fertálymesterek tényleges, a megélhetésüket biztosító foglalkozását is. Ezeket is az előbb említett forrásokból ismerhettük meg. A tisztség viselőit az 1770-es évekig eléggé következetlenül, hol a latin „decurio", hol ennek magyar megfelelőjével a „tizedes" kifejezéssel nevezték meg. Ezt követően a XVIII. század végéig fertálymesternek, majd a XIX. század elejétől ismét decuriónak nevezték. Az 1830-tól kezdődően ismét megjelent a fertály mester kifejezés, ami az 1840-es évekre kiszorította a tizedes kifejezést és ettől kezdve napjainkig ez vált uralkodóvá. A fertály mesterek neveit táblázatba foglalva mutatjuk be. A táblázatok bal oldali rubrikájában jelöltük az éveket. Minden évszám mellett a megfelelő rubrikában, a városrész megnevezése alatt, az ott tisztséget viselt fertálymester nevét, ha ismertük, akkor foglalkozását és társadalmi jogállását kurzívval szedve írtuk. A vizsgált időszakban 1208 személy töltötte be a fertály mesteri tisztséget. Közülük 45 fő többször is, így harmincketten kétszer, kilencen háromszor, négyen pedig négyszer. A tisztség többszöri viselése 1809-től megszűnt, s ettől kezdve mindenki csak egy évig viselhette. Az 1208 fertálymester közül 227 (18,79%) volt kézművesmester, vagy kereskedő. Ezek döntő többsége 150 fő (65,22%) a belvárosból, míg 80 (34,78%) a külvárosokból került ki. Ha a belváros négy negyedében tisztséget viselt 516 és a külvárosokból megválasztott 692 személyt vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a belvárosi fertálymesterek 29,07 %-a, míg a külvárosiaknak csak 11,56 %-a volt kézműves. A 230 kézműves közül 138 (57,27 %) a ruházati iparban dolgozott. Közöttük 57 csizmadia, 30 szabó, 26 szűcs, 8 szűr4 Lásd: BREZNAY I., 1907, 1926, 1933, 1934, 1939. 342
