Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
KRISTON Vizi József: „Karácsonyéji álmok” avagy: a Don-kanyari pusztulás előérzete egy népies füzetben • 317
ami csak megvilágításra látható. A világítás oldalról erős lámpafénnyel, görögtűzzel történik, de igen hatásos a magnéziumszallag, nem por illuminátiója." [Kapható bármely fényképészeti szaküzletben, de biztosan Calderoninál. Budapest, Váci-u. 1. sz. - adja meg a praktikus lelőhelyet is...!J A füzet textusával kapcsolatban néhány megjegyzést, kiegészítést és folklór-adalékot kívánunk fűzni. Ezek sorában az első: maga a címválasztás és a darabon végigvonuló gondolati motívum. Ez nem más, mint a római katolikus vallás szerinti advent időszakának szelleme, az álmok és a várakozás feszült hangulata. Padányi Bíró Márton 1756-ban kelt „Ádventi álmok"-jában /!/ többek között így ír: ,Megmondja Szent Ágoston: teremtetvén és mélyen elaludván Ádám, isteni jelenésből álmában látta a megtestesülésnek titkát, és hogy Krisztus éjjel fog születtetni; látta, hogy ketten lesznek egy testben, úgymint az Isten és az ember egy isteni személyben... " 8 Az emblematikus ószövetségi történethez természetesen az adventi időszak liturgiájában megfelelő ének, az „ÉBREDJ, EMBER!..." kezdetű is társul (1. számú kottamelléklet) 9 , s végül is Szécsi tanító úr történetének szövegkönyve és történet fűzése teljes egészében ezzel kontaminál. Az ő Ádámja (is) az első, a paradicsom béli megidézés során így szól: „ S kérem a kegyelmet, kérem a nagy Istent, Almomban meglátni, aki megvált minket." Szécsi István - már csak képesítésénél és hivatásánál fogva is - több ének betétet megjelöl szövegkönyvében. Ilyen például színi darabjában az úgynevezett I. Változat, ahol a színen a háttérben a betlehemi jászol, a szent család, körötte angyalok s a kar a ,Mennyből szállott szent gyermek" kezdetű dalt énekli. 10 A második képbe szerkesztett Ábrahám magányos, egymást követő két fohásza között (a betlehemi jászol ismételt megelevenítésekor - a szín hátterében -) Szécsi instrukciói szerint a kar három éneket ad elő, amelyből mi sajnos csak kettőt tudtunk beazonosítani. Az első „A prófétáknak lelkei láttak..." kezdetű, amely a hírneves Tarkányi Béla József egri főegyházi kanonok által szerkesztett „Katholikus Enektár"-éibm közölt adventi „Vasárnapi mise kezdetére" mint Evangéliomra szólító vers szerepel. 11 Ugyanitt másodikként a ,J1arma8 PADÁNYI BÍRÓ M., 1999. 8. 9 TARKÁNYI B.-ZSASSKOVSZKY F.-ZSASSKOVSZKY E., 1874. 121-122.; CZAPIK Gy., 1957: 204. Itt ugyan azt írja, hogy: „A kar minden vers után egy-egy éneket énekel. (Vers és ének leírás külön.)" - de a szövegek között (sőt annak mellékleteként!) az ígért-említett leírást fellelni nem tudtuk. „A prófétáknak lelkei láttak / Szent jelenésekben , s téged békességben / Vártak, édes Üdvözítőnk!" TARKÁNYI B., 1874. 118. - Vö.: CZAPIK Gy., 1957. 203. - A legújabb és igen nagy haszonnal forgatható: BÁRDOS L.-WERNER L., 1979: 97. 320
