Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

KOZMA György: Lövés júniusban. Szederkényi Nándor ifjúsága és politikai párbaja • 289

Cikkei az általa szerkesztett lapokban, Heves megyében megjelent periodikákban és más országos lapokban is megtalálhatók. Irta a Heves vármegye története című monográfia 2., 3., 4. kötetét - és befejezte annak Balássy Ferenc által írott 1. kötetét-, a Pallas Nagy Lexikona Heves vármegyére vonatkozó részeit és Az új megye, A magyar hadi intézmény történeti és közjogi megvilágításban, A hevesmegyei takarékpénztár ötvenéves működésének története, Hevesvármegye közönségéhez,

14 A magyar államiság fejlődése, küzdelmei című műveket. E dolgozat célja levéltári forrásokra támaszkodva az életrajz korai szakasza homályos pontjainak megvilágítása, az életrajzi cikkek majd mindegyikén végigvonuló hibás adatok korrigálása, majd az életpálya egyetlen, de sorsdöntőén fontos epizódjának, az 1870-ben történt pisztolypárbajnak részletes ismertetése és a források tükrében való elemzése. A fenti kurzívval szedett „hivatalos" életrajz gyermek- és ifjúkorra vonatkozó hiányos és ferdített része valószínűleg Szederkényi „művé". Országgyűlési képviselősége idején az almanachokban publikált személyére vonatkozó adatokat ő maga szolgáltatja, s ezt veszik át később a lexikonok szócikkírói. Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy valamilyen ok miatt

15 érdekében állhatott születésének helyét Egerbe áthelyezni, ennek következtében - a pontos azonosítás elkerülése végett - a születés hónapját és napját elhallgatni. Valódi nevét 1857 után nem használja, hagyja a feledés homályába veszni, biográfiák számára soha nem adja meg, s feltűnő hiányosság, hogy a szülők neve, foglalkozása - egyáltalán léte - az életrajzból rendre kimarad. Bizonytalanság tapasztalható a végzett tanulmányok terén. A papi szemináriumban folytatott képzésről Szederkényi életében megjelent - tehát még közreműködésével készült - életrajzok egyike sem tesz említést, a jog- és államtudományok elvégzésének vagy befejezetlenségének a tényéről. Lássuk tehát, hogy Szederkényi Nándorról a korabeli - és azóta újra és újra kritika nélkül átvett - életlen portrékkal szemben korabeli források segítségével mennyire éles kép rajzolható? A családtagok neveit a dolgozat első részében - a könnyebb beazonosíthatóság és egymással való ősszevethetőség érdekében - kiemeljük. 14 Uo.540. 15 Apja vallására vagy más, jelenleg nem tudható tényre gyanakodhatunk. 291