Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

P. KOVÁCS Melinda: Cigányok Egerben a XVIII. században • 279

1768 1772 OLÁH GYÖRGY 28 éves, katolikus, nős, magtalan; szülei Marmatiából származnak; szegeket készít, máskor henyél; háza van, értéke 18 rhenes forint. A fentiek alapján megállapítható, hogy a két összeírásban szereplő családok egy része az 1780-as évekig nem költözött el a városból, más része feltételezhetően elvándorolt. Az adóösszeírásokkal való összevetésből kiderül, hogy a Belváros négy kerületében nem laktak, a Szent János, a Felnémeti, a Cifra és a Makiári külvárosban telepedtek meg. A Szent János külvárosban a Bálás és Farkas család, 1776-tól még a Kökiny család volt folytonos. A Felnémeti külvárosban a Duka, a Farkas, a Kozák, a Lukács, az Oláh és a Pusoma család volt közel folyamatosan ott lévő. A Cifra külvárosban a Németh család jelenléte igazolható. A Makiári külvárosban a Danyi és a Németh család volt folytonos. A püspöki városrészben lakó tizenegy családból nyolcnak volt háza, de ez igen különböző értékű (5-23 forint) volt. A káptalani városrészben a három család egyikének 21 forint értékű háza volt, a másiknak 9 krajcáros gerenda háza. A Cifra külvárosban lakó négy család mindegyike háztulajdonos volt, de házaik rendkívül változó értékűek (27 krajcár-18 forint) voltak. A Felnémeti külvárosban a hat család közül egynek nem volt háza. A házak értéke 28 krajcár és 18 forint között mozgott. 1772-ben a 24 családból kilencben 4 gyerek, nyolcban 1 gyerek volt. A foglalkozások tekintetében a két összeírás között nincs nagy eltérés: legtöbben a kovácsmesterségből éltek. 1768-ban egy hegedűs, egy rézműves és egy kolompár, 1772-ben egy citerás, két kötélverő és két koldus volt. További kutatást igényel a cigányok életmódjának, a város életébe való beilleszkedésüknek a vizsgálata. Oláh György 1774-től szinte minden évben szerepel az adóösszeírásban. 287