Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Lovásztelek (Kétlovásztelek) Elpusztult település Kisköre, kisebb részben Tiszanána határában. Lovásztelek a tatárjárás előtt, valamint 1261 és 1346 között possessio (falu).

490 A XV. századtól már nem lehet kimutatni forrásokban. 1261-ben Szélespókerétől ÉÉK-re feküdt, Hajóúttal és Nánával (Ónána) határos volt.

491 Déli határa a Sámágy fokig terjedt (?). Ny-i határát a Kisköre-várfeneki út K-i oldala és a Csikós-tó (ma: Csíkos

492

) képezte. Szabó János Győző a Pókere (ma: Hajas-ér) bal parti településének tartja. A Szőrfühát 1/3-a (ÉNy-i része), Hosszúhát és Fehérfűhát tartozott hozzá. ősvízrajzára vonatkozóan Miké Károly rekonstrukciója sem ad támpontot. Minden esetre a Sámágy-fok, melyet Lovásztelek D-i részén jelölnek meg, a korai magyar középkorban távolról sem lehetett ott, mint a középkorban és ott sem ahol ma, ha egyáltalán Lovásztelek létezésének idejében (X-XT^-XIV. század) volt ilyen földrajzi név. Tény, hogy Lovásztelek határa nem érintkezett, nem érintkezhetett a Tiszával, mert az a mai medertől több km-el folyt délebbre.

494 Lovászteleknek a Tiszával való kapcsolatát a korai magyar középkorban, de még a középkorban is Vecseg Tisza-parti fekvése gátolta meg. Ezen túlmenően Lovásztelektől D-re feltételezhetően Alsámágy is Vecseg és Lovásztelek közé ékelődött. A sík vidék, amelyen Lovásztelek megtelepült a magas árterek időszakos árvízi elöntésű, réti talajú és keményfás ligeterős tájtípusában volt. Itt halászattal, állattenyésztéssel foglalkoztak (az utóbbit a település neve is igazolja), volt némi földművelés is.

495 Térképes előfordulása: Lovas Telek: HML U 199. Magy (Mod, Megy) Elpusztult település Eger ÉNy-i határrészén, esetleg kis területtel Szarvaskő határában. A Nagy- és Kis Mod földrajzi nevek alapján az Almárí-patak környékére helyezhető el, mely gyakorlatilag Felnémet határán belül volt. Területe ebbe a határba olvadhatott bele. A XIII-XV. században említik írások.

496 A szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú erdőirtásos dombságok barna erdőtalajú cseres tölgyesekkel jellemezhető tájtípusában helyezkedett el. A területet elsősorban vadászattal, kisebb mértékben állattenyéstéssel és mezőgazdálkodással hasznosíthatták.

497 Térképes előfordulása: Nagy- és Kis Mod/Mód: HML T 110, 125., HML U 110., HML Érs. gazd. lt. 5., Dobogóbérc és mod: HML 106. A 1. Magyarod (Megyer) Elpusztult település Újlőrincfalva határában. Faluja a ma Kis-Tiszának (korábban Cserő) nevezett mellékág jobb partján volt. A XIII. és XVIII. században lakottként jelzik a források.

498 A falu léte ennél több, legalább kilenc évszázadot ölel át.

499 A törökdúlás alatt vált lakatlanná.

500 Magyarád a korai magyar középkorban az Ős-Rima mellett feküdt. Ennek vizét természetesen nevezhették ezen a szakaszon a korai középkorban Cserő-nek, ugyanúgy, mint a 490 SZABÓ J. Gy., 1974. 26., 34.; GYÖRFFY Gy., 1987. III. 113. 491 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 35., 103., 113. 492 Magyarország földrajznév-tára II. Heves megye. 1980. Térkép. 493 B. HUSZÁR É., 2000. 29. 494 MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. Ld.: még a Térképmellékletet. 495 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 496 497 KOVÁCS B., 1991. 128. SOMOGYIS., 1988. 1. ábra. 498 KOVÁCS B., 1967. 128. 499 B. HUSZÁRÉ., 2000. 30. 500 SZABÓ J. Gy., 1974. 26., 39-40., 44., 53. 244