Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

A Mátra lábánál a hegységközi zárt medencék, szubkontinentális éghajlatú, cseres tölgyes, erdőirtásos tájtípusában volt a falu határa. A terület hasznosítását a vadászat adta.

466 Maga a település, törzsi falu lévén, eredetileg védelmi feladatra létesült.

467 Térképes előfordulása: Kürti puszta: HML T 92, HML U 241, 242, 243, 244, 246, 247., HML 100. AL.Gürti Puszta: I. katonai felvétel XIX: 19., Kürt R: II. katonai felvétel XXXVI. 46., Kürt psz.: III. katonai felvétel 4864/2., Kürti major: HML T 87, 109, 121., Kürti-patak: HML T50.,HML73.A1. Kútos Elpusztult település Fedémes és Tarnalelesz határában. Oklevél a XIII. században említi.

468 Határosai Lelesz (Tarnalelesz),

469 Szenterzsébet (Bükkszenterzsébet), Bolya és Fedémes voltak. Határában a Bolyai-patak folyt el, de a falu ettől DK-re volt. Területe a Heves-Borsodi-dombság szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú erdőirtásos, barna erdőtalajú cseres tölgyes tájtípusában helyezkedett el. Határa elsősorban vadászatra és állattartásra volt alkalmas, némi földműveléssel.

470 Térképes előfordulása: Kutas (Tarnalelesz határában): HML U 339,. Kutos Arnyik W.: III. katonai felvétel 4764/c. Ladány Elpusztult település Mezőtárkány ÉNy-i határában. Az 1278-as oklevél tanúsága szerint határos Besenyőtelekkel,

471 Márktelekkel, Laskóval és Szőrrel.

472 Elvben Bővel is határosnak kellett lennie. Szabó János Győző Márktól ÉK-re helyezi.

473 Több határjárás értelmében valójában attól ÉNy-ra volt. A sík vidék a magas árterek időszakos árvízi elöntésű, réti talajú és keményfás ligeterdős tájtípusában feküdt, de érintette területét a löszös ármentes síkságok, tatárjuharos lösztölgyes tájtípusa is. Az állandó, vagy téli szállások tájtípusa ez. Ladány megélhetését az állattenyésztés mellett a földmüvelés biztosította, de volt az első tájtípusban halászat is.

474 Megjegyzendő, hogy a korai magyar középkorban a falu eredetileg védelmi feladatokra létesült.

475 Térképes előfordulása nincs. Lak Elpusztult település Recsk és kisebb részben Mátradarecske határában. A XV-XVI. században jelzik a források lakottként.

476 A mai Búzás-patak középső szakaszán települt faluja. 1675-ben még látható volt a falu házainak helye.

477 Minden bizonnyal a török alatt pusztult el. 466 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 467 B. HUSZÁR É., 2000. 48., 66. 468 469 KOVÁCS B., 1991.124. GYÖRFFYGy., 1987. III. 111. 470 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 867-868. 471 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 111. 472 KONDORNÉ LÁTKÓCZKIE., 1997. 46-47. 473 SZABÓ J. Gy., 1974. 26. 474 SOMOGYIS., 1988. 1. ábra. 475 B. HUSZÁR É., 2000. 48. 476 KOVÁCS B., 1991. 125. 477 SOÓSL, 1975.421. 242