Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Olyan sík vidéken volt határa, mely feltehetőleg három tájtípus találkozásánál feküdt. A magas árterek réti talajú és keményfás ligeterdős tájtípusa, a csernozjom talajú löszpuszták, tatárjuharos lösztölgyes tájíípusa és a barna erdőtalajú lösztölgyes tájtípus keveredhetett a falu területén. A földművelés és az állattenyésztés mindhárom tájtípust jellemezte. 318 Térképes előfordulása: Felsőtelek(i) puszta (Kápolnás-): HML U 98, 180, 183, 184, HML 35. BL, 35. B2., 35. B4., HML Érs. 54, HML L 6 (eredeti jelzet: VII-l/a/l 18/13), -határa: HML T 124, 135, HML U 93, 94, 120, 335., HML 45. A3., 45. BL, 47. AL, 47. A2., Puszta Telek: I. katonai felvétel XIX. 16., Felső Telki puszta: II. katonai felvétel XXXVII. 48., Felső Telek p.: III. katonai felvétel 4964/2., Felső Teleki határra járó dűlő: HML U 93., Felsőtelki út: HML U 94, 180, 183, 184. Feltárkány Elpusztult település Felsőtárkány É-i részén, a Kastélykert környékén. 319 A XIII-XV. század között említik. 320 Határa valószínűleg a mai Felsőtárkány egész ÉK-i részére kiterjedt. Választóvonalnak a Mellér-völgy-folyása adódik. A falu a Tárkányi-patak mentén települt. Határosai Alsótárkány (a mai Felsőtárkány), Apátfalva (Bélapátfalva), Várad ? (Szilvásvárad), Visnyó ? (Nagyvisnyó), Zsérc (Bükkzsérc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) lehettek. A falu 1526ban pusztult el. 321 Területe dombos, hegyes vidék a Bükk nyugati szélénél, mely a szubkontinentális és szubmediterrán alacsony hegységek, természetes állapotú kevert erdőkkel (gyertyános, molyhos és cseres tölgyesek) jellemezhető tájtípusába tartozott. A vidéket vadászattal hasznosították. 322 A falunak telepítése idején (X. század 323 ), a korai magyar középkorban védelmi funkciója volt. Térképes előfordulása nincs. Fogacs Elpusztult település Tárnáméra határában. Fogacs ÉK-i határának csücskében Igacshalom földrajzi név van, mely feltételezhetően Ányástelek és Fogacs'határhalma volt. Határosai Besenyő(telek), Ányástelek, Vécsfölde, Győ/Agya, Szentandrás (Jászszentandrás, Jász-NagykunSzolnok megye, vagy más elpusztult falu) lehettek. Mai térképeken É-i határa mentén folyik el a Kis-Tarna (Holt-Tarna). Létezésének időszakában (XI-XIV-XVI. század 324 ) Szabó János Győző szerint Fogacs az Öreg-Tarna (Kis/Holt-Tarna) bal partjára települt. Szerinte Tarnabodnál egy újabb Tarna-ág vált ki, felfűzve Farkasdot, Ányásteleket, Jenőteleket és Fogacs D-i határán folyt el. 325 Alföldperemi sík területe a barna erdőt 1 ojú lösztölgyes tájtípusban helyezkedett el. Az erdőirtások helyén mezőgazdasági művelés volt, az állattenyésztés elsődlegességével. 326 Térképes előfordulása: HML T 16, 266, HML 115. BL, Fogácsi puszta: HML U 347, határa: HML T 111, 112, 113, 114., HML U 154, 202, 344, 347, Fogacsi berek: HML U 344, 347., Fogats Meierhoff: I. katonai felvétel XVIII. 18, Fogat puszta: II. katonai felvétel XXXVII. 49., Fogats tanya: II. katonai felvétel XXXVI. 49. szelvény, Fogacs p.: III. katonai felvétel 318 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 319 SOÓS I., 1975. 208. 320 KOVÁCS B., 1991. 79-80. 321 SOÓS I., 1975. 208. 322 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 323 B. HUSZÁR É., 2000. 63. 324 B. HUSZÁR É., 2000. 23.; KOVÁCS B., 1991. 80. 325 SZABÓ J. Gy., 1984. 51., 2.kép. 326 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 228
