Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

létezett a XIII. századtól egy kis telep). A település egyutcás volt a Bene patak bal partján, melyet mocsár osztott ketté.

152 1435-ben még lakott, viszont 1550-ben már lakatlan.

153 A szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok erdőirtásokkal jellemzett típusa volt a falu területén. Barna erdőtalajjal cseres tölgyesekkel, vadászattal, az irtásokon földművelésre alkalmas területekkel.

154 A megélhetést nem kevéssel egészítette ki a Bene határában végigfolyó sebes folyású, állandó vizű Bene patak malmok hajtására alkalmas vize. 1301-ben 12 malom működött rajta.

155 A XVIII. század végén, amikor a falu már nem létezett, az I. katonai felvételen 28 malmot számolhatunk meg a patak benei, kb. 3 km-es szakaszán.

156

1301ben gyümölcsösei, szőlői, szántói, erdői, valamint berkes és cserjés részei is voltak a falu határának.

157 Térképes előfordulása: Bene: I. katonai felvétel XVIII. 16., Bene puszta: HML T 52, 53, 94, 95, HML 42. B 1., 42/a. B 2, -határa: HML T 44, 45, 130, Bene vár(a): HML T 94, 130, HML Érs. 1, 2, 6, HML 74. B 1, HML XII-3/a 328. Fasc. E E 520., Benei malom: HML 130., Benevárbérc: HML T 94. Berectelke Elpusztult település Kömlő, esetleg kisebb részben Besenyőtelek (Tepély) és Tiszanána határában. Szabó János Győző szerint a falu a Pókere mentén, a jobb parton települt.

158 Maga a falu a Kis-Berechalomra és környékére lokalizálható. Határosai Kömlő, Folt (?), Mezőizsép (?), Apuchalma (?), Kétpókere, Felpoklosi (?), Pók, lehettek. A Via magna mentén K-felé a Kömlő utáni település.

159 Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója a területet érintően nem terjed ki a kisebb vízfolyások rekonstruálására. Annyi bizonyos, hogy Berectelke területe az Ős-Eger vízvidékéhez tartozhatott. Sajnos Györffy György Heves vármegye XIV. század eleji térképe is a XVIII-XX. század közötti vízrajzi állapotokat tükrözi,

160 mert a Laskót és az Eger-patakot gyakorlatilag a mai mederben vezeti. A megye DK-i részén azonban alapvetően más vízhálózattal kellett számolni a X. és XVI. századok között. Ez alatt az idő alatt az Ős-Eger a Berectelke alatti részről (mely az Ős-Eger Ny-i ága volt) a mai Laskó medrében tevődött át, mely viszont az Ős-Eger K-i ága volt. Mindeközben a Laskó és a Hanyi-ér folyása is egyre keletebbre tolódott, az Eger-patak pedig ÉK-felé tevődött át. Nem nehéz elképzelni, hogy ezek a változások milyen nagy mértékben érinthették az ezen a területen lévő településeket. Berectelke olyan területen volt, ahol a magas ártereket csak időszakosan öntötte el árvíz. A réti talaj és keményfás ligeterdő adta a település életterét. Ezen a tájtípuson halásztelepek és az állatállomány áttelelő helyei voltak.

161 Térképes előfordulása: Berecz halom: HML 103. A 1., Kis Berezhalom: I. katonai felvétel XX. 17. 152 DRASKÓCZY

I., 1984. 93-94. 153 KOVÁCS B., 1991.35. 154 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 155 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 71. 156 XVIII. 16. szelvény. 157 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 71-72. 158 SZABÓ J. Gy., 1974. 26. 159 SZABÓ J. Gy., 1974. 26., 37. 160 GYÖRFFY Gy., 1987. Hevesvármegye a XIV. század elejéig. Térkép. SOMOGYIS., 1988. Lábra. 161 211