Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Alsók A falu a megye ÉNy-i, dombvidéki részén, a Bükk legnyugatibb nyúlványain, a Tárna mentén feküdt. Ma Tarnalelesz legdélibb és Bükkszék legnyugatibb határrészletébe lokalizálható. Maga a település a Tárna partján lehetett. írásokban a XIII. század elejétől a XIV. század közepéig említik a falut, amely a korban Pétervásárával, Füzessel (Kisfüzes), Pósvárral, Bolyával volt határos. 1292-ben Alsók és Bulya még közös határú falvak, a közéjük ékelődő Pósvár 1332re épül fel. 82 Kis kiterjedésű határa a Tárna vizenyős, mocsaras partjánál nem sokkal terjedt túl. Alsók egykori É-i határa fölött ma a Pusok földrajzi név található. 83 Az 1396. évi oklevél szerint kettős falu volt, 84 nem lehetett-e 'Pusok' a másik falu? Alsókon keresztülhaladt már a XIV. század elején a Hevesről, Sirokon át vezető nagyút, 5 mely a Tárna völgyében Fülek, Rimaszombat és Losonc felé vezetett. Itt elágazás volt Leleszre (Tarnalelesz), Bolyára, Bátonyra, Bulyára, Fedémesre (majd Pósvárra) is. Litzner János XVIII. század végén készített térképe alapján talán meg is határozható a falu helye a Pétervására-FüzesSzék utháromszög É-i szögletében. 86 Az I. katonai felvétel úthálózati rajza is kiadja ugyanazt a formációt, konkrétan, hogy az utháromszög egyik végében már nincs település, de útelágazás igen. 87 Alsók a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok barna erdőtalajú, cseres tölgyes tájtípusában települt, kiterjedt erdőirtásokkal. Az irtásokon volt fölművelés, de a terület fő hasznosítását a vadászat adta. 88 Térképes előfordulása: HML 20. A 1., 114. A 1., 114. B 1., Alsoki berek: HML U 343., Alsoka rétek: HML U 343., w(irtsch) h(aus): I. katonai felvétel XVIII. 15. szelvény, Alsók W. [irtsch] H. [aus]: II. katonai felvétel XXXVI. 45. szelvény., III. katonai felvétel 4764/4. Alsószólát (AI-, Kis-) Elpusztult település Egerszólát határában, pontosabban annak D-i alsó felében. 1248-ban Szalók (Egerszalók) még Szóláttal határos, 1323-ban Felszóláttal. A közbeeső évtizedekben alakulthatott ki Alsószólát, 89 mely azonban 1549-ben már deserta. 90 A török hódításnak esett áldozatul. 91 Györffy Györgynek a Heves vármegye XIV. század eleji állapotát bemutató térképén míg Felszólát (Egerszólát) az Egerből Sírokba vezető fontos útnak volt egy állomása, addig Alszólát a Pestről Hatvan-Adács-Kompolt-Debrő (Feldebrő) érintésével Egerbe vezető nagy út állomása. 92 Nem alaptalan feltételezni, hogy éppen a XIV. századra kialakuló nagyúthálózat bizonyos távolságonként (útvonal mentén 7-8 km-enként 93 ) kiépülő lóváltó helyeinek egyikeként jött létre. Ez a vidék a tájtípusok közül a szubkonHnentális és szubmedirettán éghajlatú dombságok erdőirtásokkal jellemzett típusába tartozott a középkorban. Barna erdőtalajon tatárjuharos 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 127. Magyarország földrajznév-tára II. Heves megye. 1980. Térkép. SZABÓ J. Gy., 1984. 48. GYÖRFFY Gy., 1987. Hevesvármegye a XIV. század elejéig. Térkép. HML T 249. B. HUSZÁR É., 1994. 26. Térkép. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 866. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 136. KOVÁCS B. 1991. 23. SOÓS L, 1975. 179. GYÖRFFY Gy., 1987. Hevesvármegye a XIV. század elejéig. Térkép. SZABÓ J. Gy., 1974. 47-48. 204
