Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

HORVÁTH László: Vámosgyörki egyházfiak (papok • kántorok • harangozók) • 161

kántortanítói állást köteles fenntartani. Az iskola fejlesztésére, a további tanítói állások javadalmazására eddig adott ugyan a község, de nem jogi kötelességből, csupán az egyház önkéntes kisegítésére. Az 1870-ben épült „«/' iskola viszont már annyira elavult volt, hogy 1906-ban kettő, majd később még egy fenyőgerenda "lön támasztékai alkalmazva", a kidőlés megakadályozására. Az 1905 augusztusában tartott népgyűlésen az egyház lemondott a hitfelekezeti iskola fenntartásáról, s e lemondást 1907 júliusában az iskolaszék is magáévá tette. 1909-ben megkezdték az új, most már állami iskola építését. A pap megszabadult az iskola gondjaitól, csak a hitoktatás maradt meg neki. Viszont már 1910-ben a hitoktatás végzését is a tanítókra bízta. Ficzek Dezső (1868-1916) Jászárokszálláson született, s 1893-ban szentelték fel. Vámosgyörkre Sályból jött 1911. november 21-én, s a faluban halt meg 1916. július l-jén szívhűdésben.

40 Rövid működése alatt miseruhákat, palástokat szerzett be, 1913-ban egy repedt harangot újraöntetett, s a toronypárkány horgonyzott vaslemez borítását újíttatta meg. Legmaradandóbb alkotása a paplak építése volt. A költségeket nagyrészt Szmrecsányi Lajos egri érsek állta, a község 3000 koronát kézi és igás napszám váltsága fejében adott. 1914 januárjában az új plébániát át is adták.

41 Majd az első világháború áldozathozatala következett. Katonáink életükkel, vérükkel védték a hátországot, megsegítésükre élénkült fel a Vöröskereszt Egylet, melynek buzgó vezetője Ficzek plébános volt. A templom anyagilag is segítette a hazát, amikor az L, II., és III. hadikölcsön kibocsátásakor 500-500 korona kölcsönt jegyzett. Ficzek Dezső váratlan halála után pár hónapig Mikulik Nándor volt az ideiglenes plébánoshelyettes, ahogyan Ficzek ide érkezése idején egy hónapig meg Lehóczky Endre gyöngyösi káplán vezette az ügyeket. Csak négy és fél év volt Istentől Ficzek működésére szánva. Tevékenysége buzgó volt úgy templomi, mint társadalmi téren. Panulin Péter (1869-1958) Horlyón (Ung megye) született, s 1892-ben szentelték pappá. Káplán volt Makiáron, 1895-től Egyeken, 1896-től Jászberényben, 1897-től Egerben. Lelkész lett 1900-ban Görömbölyön, 1903-ban Szentmargitapusztán, 1916-tól pedig Vámosgyörkön. A faluban 1945-ben invesztitúrát kapott (plébános lett), 1949-ben nyugdíjba vonult és a székesfehérvári Papi Otthonban hunyt el 1958. február 28-án. Vámosgyörkön tehát „nagy kort" szolgált, 1916. október 9.-1949. február 1-jéig, több mint 32 éven keresztül. Az egyház jogai felett kényesen őrködött. Az I. világháború javában tombolt, amikor a faluba került. Az egyházat a pénz romlása is nehéz helyzetbe hozta, például 1926. december 31-én 7 és fél millió Jászárokszálláson temették el. A régi, elbontott plébánia a telek észak-keleti sarkában állt, Rákóczi útra nézett, az új plébánia a telek délkeleti sarkába került, a Kossuth utcára néz. 173