Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

FODOR László: Gyöngyösön a ferences rendház K-i épületszárnyában végzett régészeti kutatások fontosabb eredményei • 105

benne a vulkáni kopott görgeteges kőbeépítés. Eddig máshol megfigyelt középkori alapfalszerkezetben is hasonló volt ennek a kőnek az aránya. A korai falszerkezet építési textúrájára jellemző még a lapos termésköves falazás, melynek kötőanyaga ugyancsak durvább sóderos meszes habarcs. Ez figyelhető meg a templom szentélyének padláson látható megmaradt korai falszerkezeténél is, valamint a középkori torony falában. A K-i északi sarokszögleténél és a refektóriumi szárny vonalában megfigyelt falszerkezet már eltérést mutat a fent említett falszerkezettől. Ez főként azonosnak tekinthető a kolostorépület más helyein megfigyelt későbbi falszerkezettel. Ennek ismeretében a fentebb említett II. sz. kutatóárkunkban megtalált KNy-i irányú falmaradványt egyelőre a feltételezett középkori K-i kolostorépület eddig ismert északi falának határozhatjuk meg. Ezt alátámasztja a K-i fal külső vakolatkutatásánál megfigyelt jól látható szerkezeti elválás határa is.

1 Bodor Imre munkatársunkkal egyetértve, talán ezen a máig megmaradt falszerkezeten még megfigyelhetők lehetnek középkori nyílászárók, ha egyáltalán ezen az oldalon voltak ilyenek.

19 A középkori szerzetesi szobák méreteire, csak a mai helyiségeken keresztülfutó D-É-i kutatóárok vizsgálatának eredményei adhatnának megbízható választ, amelynek elvégzésére most nincs lehetőségünk. Bár a tervező és a kivitelező egyaránt jelezte, hogy az ide tervezett közmüárkok kivitelezése ezt majd később lehetővé teszik. Mindenesetre a gótikus sekrestye melletti kutatóárokban (I. sz. árok) megfigyelt D-É-i irányú falmaradvány a középkori toronytól indulhatott. Megítélésünk szerint ezek a gótikus sekrestyénél korábbi időszak falszerkezetei lehetnek, amelyek jelenthetik a templomhoz É-felé kapcsolódó XIV. századi szerzetesi szobák egyikének a falát, de lehetett falszerkezete a sekrestye előzményeként annak helyén álló helyiségnek, pl. refektóriumnak, vagy esetleg a magánájtatosság végzésére szolgáló kisebb kápolnának.

20 Bizonyítékunk sajnos erre egyelőre nincs! Hasonló szerkezeti példa viszont más rendháznál található. A Protocollum Gyöngyösiensis 1783. alapján Fáy Zoltán talált néhány utalást a kutatás során megfigyelt építésekre, javításokra és a különböző nyersanyag-felhasználásokra. Gyakori utalás történik ezekre a História Domusban is. - FÁY Z., 1999.55-65. 19 A vakolat leverésekkel szerettük volna megfigyelni a „rejtőzködő" egykori nyílászárókat, de vagy nem voltak már meg, vagy a későbbi falszerkezet teljesen beolvasztotta a saját szerkezetébe. (Ne feledjük el azt sem, hogy a kezdeti kolostori építkezések idején csak földszintes épületet lehet föltételeznünk.) 20 MÁLYUSZ E., 1971. 274, 291-294, 296.; NAGY B., 1900-1901. 3, 4. 21 A pálosok építkezéseinél magam is megfigyeltem, hogy a sekrestye mellett gyakran alakítanak ki kápolnát, sőt az is előfordul, hogy a káptalan terem egy része maga a kápolna. A reform gondolata „devotio moderná" a ferences rend felfogásában, hitéletének változásában is megfigyelhető. - FODOR L., 1991. 172.; NAGY B., 19001901.43-48. 110