Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

FODOR László: Gyöngyösön a ferences rendház K-i épületszárnyában végzett régészeti kutatások fontosabb eredményei • 105

Földszint vizsgálata A legfontosabb volt számunkra földszinten a középkori toronyhoz közvetlenül kapcsolódó sekrestye É-i falához köthető épületmaradványok alapfalszerkezetének a vizsgálata. A mai folyosó udvari falától a K-i külső falig, azaz Ny-K-i irányban egy kutatóárkot jelöltünk ki. Ezzel a régi kolostorépületnek a toronyhoz csatlakozó É-ra tartó falszerkezetét kívántuk megvizsgálni, hogy ebből mennyi maradhatott meg ezen a szakaszon. Pontosabban mennyi maradt meg a középkori szerzetesi szobák eredeti falrészleteiből, s mennyire lehet azokból következtetni azok egykori méreteire. Az itt kiásott kutatóárokban a torony ÉNy-i külső sarkától egy 70-80 centiméter széles alapfalmaradványt figyeltünk meg a XVIII. századi terméskőpadozat alatt mintegy 40 centiméter mélységben. Ez a megfigyelt vegyes kőfalazat, feltehetően az a középkori alapfal, amelyet itt keresünk. Az alapfal mindössze 67 cm mélyre a sárgás, enyhén vasoxidos bolygatatlan agyagba van beleásva. Az alapfal teljes eredeti felmenő magasságát egyelőre nem ismerjük. Felette vakolatomladékos betöltést figyeltünk meg, amely azt jelentheti, hogy az elbontott épület sárgás vakolatos oldalfalainak megmaradt köveit vélhetően széthordták, és a későbbi építkezéseknél felhasználták. Vakolatos törmelékeit elplanírozták a később megépült padozat ágyazása alatt. A jelenlegi kutatással, É-felé tovább nem tudunk haladni, mivel a napi szertartások ellátása és a hittanszobákban zajló foglalkozások ezt most nem teszik lehetővé. A templomellátó raktárban az ellenőrző kutatóárkot tovább ástuk K-felé egészen mai külső kolostorfalig. Sajnos ebben keresztirányú falmaradványt nem figyeltünk meg. Megfigyeltünk viszont egy omladékos alapfalszerkezetet a kiásott kutatóárok É-i oldalával párhuzamosan. Ennek falsíkjától 210 cmre található a sekrestye fala. (2. rajz) Mint azt az alaprajzon is látjuk a sekrestye É-i fala itt szokatlanul vastag, ami azt jelentheti, hogy középkori templom sekrestyéjének É-i külső falához ültették a későbbi boltozatok és főként az emeleti falak terheit viselő szerkezetet. A megvastagításból az is kikövetkeztethető, hogy korábban az épületszárny akár földszintes lehetett.

17 A kiásott kutatóárok metszetében a már fent elmondott Köszönettel tartozom Hován Ágoston rendfőnök úrnak, a kutató munkánk során nyújtott frissítő és lelkesítő támogatásáért, egyben itt köszönöm meg a rend valamennyi tagjának türelmét, megértését az építő és kutatómunkával járó, olykor kellemetlenségeket okozó felfordulásért, nyugalmuk zavarásáért. A feltételezett középkori falazatnak az árok egy részén csak a kiszedett nyomát (földbeni elszíneződését) lehetett érzékelni. A későbbi épület falán (pl. az udvari barokk fal), amely a régire ráépült, ott néhány megmaradt kő jelzi az egykori falat. (A görgeteges követ nem volt nehéz beszerezni, mivel a Mátrából szinte minden környékbeli patak hordalékában megtalálható.) 108