Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

BÁN Péter: A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra 1770 • 9

BAN PÉTER A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra 1770 A Mária Terézia-kori úrbérrendezésnek a magyar gazdaság és társadalom történetének alakulására gyakorolt rendkívüli hatása jó egy évszázada hangsúlyozott tény, és éppen úgy nem vitatott az úrbéri rendelet 1767-1774 közötti végrehajtása során keletkezett irattípusoknak a kivételes forrásértéke.

1 Ezek közül minden megyében az elsők között készültek el azok a felmérési, vizsgálati jegyzőkönyvek, amelyekben írásba foglalták a jobbágy települések válaszait az anyanyelvükön kihirdetett kilenc úrbéri kérdőpontra (novem puncta irterrogatoria vagy urbarialia). A kérdések egységesek voltak, a válaszok annál sokszínűbbek lehettek, többek között éppen azért, mert tükrözték az úrbéres lakosság sajátos helyi körülményeit, viszonyait. Megtudhatjuk belőlük, hogy milyen formális, írott szabályozás vagy íratlan szokás határozta meg földesúri adózásukat és mióta, mennyi szántó, rét, esetleg külső kerti kender-, kukorica-, káposztásföldet használtak a telkes gazdák, hogyan mérték ki azokat egyáltalán, milyen a föld termékenysége (pl. kell-e trágyázás és háromszori szántás), szőlő, erdő, nádas, elegendő legelő, halászóvíz rendelkezésükre áll-e, s milyen feltételekkel, van-e lehetőség piacozásra, malom használatára, milyen természeti csapások (pl. árvizek) fenyegetik őket. Természetesen arról is vallanak, hogy milyen pénzadókat fizetnek, milyen jogcímen, ha robotolnak, hány napot és mennyi igásállattal vagy „gyalogul", hova járnak, és beszámítják-e az oda- s visszautat, kilencedet és egyházi tizedet miből, mióta, milyen formában teljesítenek. Külön rákérdeztek a pusztatelkek meglétére, a falu lakóinak örökös jobbágyi vagy szabadon költöző voltára. A kiemelkedő történeti érték dacára Heves megye falvainak és mezővárosainak 1770-ben felvett vallomásai még nem kerültek szisztematikus közlésre. Lényegében csak Soós Imre hasznosított belőlük szemléletes részleteket a mai megye községeiről írt monográfiájában.

2 E tartózkodás magyarázata - legalábbis a helybeli történészekre nézve - valószínűleg abban rejlik, hogy a Mária Terézia-kori úrbérrendezést illető vármegyei iratanyagban nem találhatók meg a A vonatkozó irodalomból ezúttal csak a legfontosabbakat emelem ki. - ECKHART Ferenc: Mária Terézia és a magyar parasztkérdés. = Klebelsberg-emlékkönyv. Bp. 1925.; SZABÓ Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. I. Bp. 1933.; FELHŐ Ibolya: A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adatfelvételek. = A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics József. Bp. 1957. 200-223.; FELHŐ ibolya (szerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Bp. 1970. SOÓS Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975. 9