A Heves Megyei Levéltár (Eger, 2002)

A levéltár múltja

I. AHMED TÖRÖK SZULTÁN FERMÁNJA 1609-BŐL jegyzőkönyveiket és irataikat, részint saját birtokaik gazdasági dokumentációját. Ezek 1957 óta szintén az állami (megyei) levéltár gondozásában vannak az Egri Érseki Hivatallal kötött letéti szerződés alapján. A káptalani magánlevéltár két nagy része közül a gazdasági levéltár a második világháború alatt és után komoly károkat szenvedett. Az egri érsekség - 1804 előtt püspökség - közel egy évezredes fennállása során két levéltárat alakított ki: egyházi és gazdasági levéltárat. A gazdasági levéltár az érsekség, illetve püspökség birtokában volt uradalom birtokigazgatási iratait, valamint a papi tizedjövedelmek kezelésére vonatkozó gazdasági iratokat foglalja magában. Az egri püspök tizedszedési joga már a 13. században tíz megyére - Borsod, Abaúj, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Külső-Szolnok, Heves, Bereg, Ugocsa - terjedt ki. Később az egyházmegye felölelte Máramaros, Sáros, Szatmár, Kraszna, Jászkunság területét is. Eger 1596-os eleste után a püspökség is Kassán, illetve Jászon rendezte be székhelyét. A török kor után, Egerbe visszatelepülve Telekesy István püspök kezdte el gyűjteni a püspökség jogbiztosító iratait, megvetve alapját ezzel a későbbi gazdasági levéltár legfontosabb gyűjteményének. Utóda, Erdődy Gábor az uradalomhoz tartozó gazdaságok elszámolásánál évenkénti számadástestekbe csoportosította az egymással összefüggő iratokat. 1762-től Eszterházy Károly püspök építette ki a központi jószágkormányzói, a pénztári hivatalt, a számvevőséget, az ügyészi és építészeti hivatalt, s átszervezte az uradalom területi részegységeit alkotó tiszttartóságokat és kasznárságokat. Ő állította fel 1778-ban a gazdasági levéltárat. Az 1820-as évek elején Králik Gábor jószágigazgató alakította ki a gazdasági levéltár mai hét iratosztályból (classis) álló rendszerét. 1962-ben letétként került az Egri Állami Levéltárba. Az 1950-es rendelkezések a polgári kori területi szakigazgatási hivatalok irattárait is a megyei (állami) levéltárba utalták. A közigazgatási jellegűeket nézve az egri pénzügyigazgatóságnak (1870-1948), az egri erdőfelügyelőségnek (1914-1944), az államépítészeti hivatalnak (1891-1944) és a vármegyei tanfelügyelőségnek (1904-1950) van jelentős anyaga. A jogszolgáltatás területi szervei közül kiemelkednek az egri törvényszék úrbéri elkülönözési és tagosítási — a jobbágyfelszabadítás folyamatait tükröző - iratai, valamint a polgári és büntető perek aktái. Az intézetek, intézmények fondfőcsoportjában az Egri Érseki Jogakadémia (1754-1949), a Római Katolikus (első magyar nyelvű) Tanítóképző (1857-1948) és az Angolkisasszonyok Tanítóképző Intézete (1880-1948) nyújt kiemelkedő forrásanyagot a 18-19. századi művelődéstörténethez. A középiskolák közül az egri angolkisasszonyok (1900-1949), a Dobó István (1890-1949), a ciszterci (1776-1948) és a gyöngyösi Koháry István Gimnázium (1886-1944)