Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI ELEMZÉSE
Üveghuták és hamuzsírfőzők A leírásban szerepel egy Párádon és egy másik Gyöngyössolymos határában működő üveggyártó telep, valamint ez utóbbi helyen hamuzsírfőzőről is szó esik. Ezen üvegipari létesítmények megléte a forrásunk keletkezése szempontjából is külön érdekesek. A parádi üvegolvasztó azonos az 1767 körül épült üzemmel, melynek jogelődjét, a parádi Ohutát még 1710-ben II. Rákóczi Ferenc létesíttette. 8' A Gyöngyössolymos határában létesült üveggyártó telep azonosítását önmagában a forrás ismeretében nem végezhettük volna el, ha nem ismernénk az I. katonai felvétel immár rekonstruált szelvényét a területről. Korábban egy hibás térképi lokalizáció miatt, mint nógrádi üveghutáról írtak."" A solymosi üvegcsűr feltételezhetően 1775-ben keletkezett, s működése 1784-ig követhető. 9 1 A solymosi hamuzsírfőzőt már 1745-ben említik, s a termelése 1851-ig bizonyítható. 9 2 A Párádról készült I. katonai felvétel térképén 4 parádi üveggyártó telepet tüntettek fel, ugyanakkor a leírásban egyetlen működő üzemről esik szó, s nem szerepelnek a lakótelepként szolgáló óhutai építmények sem, továbbá a parádi Kopott huta és a parádi Méheskerti huta sem. Ebből következtethető, hogy ezen szelvény leírásának a készítői nem járták be a területet. A mátrai üvegcsűrök vizsgálatát kitágítva Hasznos leírásában szóba sem kerül, hogy a határában üvegcsűrök léteznének. Viszont tudnak a hasznosi hutákról, mert ezt a ma már nem Heves megyei Szuha leírása bizonyítja: „Innen [Szuháról] el lehet jutni az üveghután keresztül a hasznosi üveghutákhoz és tovább a Mátrán át Gyöngyösre, de csak könnyű járműver . 9 3 A fent említett hasznosi üvegcsűrök a mai Mátraszentimre-Mátraszentistván határában emelt Almásyféle, Felső vagy Belső hutával, valamint Hasznos Alsó hutával (ma: Mátrakeresztes) azonosíthatók. 9 4 A mátrai üvegcsűrök közül kimaradt a Mátraszentimre határában 1740-ben emelt, 1780 körül felhagyott Apátsági üveghuta. Kimaradásának elfogadható magyarázatát és bizonyítékát az első katonai felvétel térkép-rekonstrukciója adta. Eszerint a magas Mátrában az erdőkkel fedett területen a térkép készítői nem végezték el a pontos terepbejárást és felmérést, s mintegy 250 m széles sávot kihagytak a felvételezési munkák során 9 5, ahol a fent említett olvasztótelepek léteztek. 9 1' Ebből logikusan következik, ha a térkép készítésekor esetleg kihagytak felvételezési pontatlanság miatt valamilyen területet, arról bizony utóbb országleírás sem készült. Gyárak Hatvan leírásában olvasható gyárak elnevezésből nem derül ki, milyen üzemekről van szó. Viszont az I. katonai felvétel Hatvanról készített térképlapján a település neve alatt olvashatók a legfontosabb építmények (katolikus templom, vámház német Tuchgäbe > Tuchgebäude = posztóház, azaz a posztómanufaktúra épülete). A gyárak alatt érthetnénk akár téglaégetőt is, de mivel a posztómanufaktúra terjedelmes (3374 m 2) alapterületű épületén kívül az üzemhez további 9 másik épület tartozott az egykori mezőváros területén, így a gyárak megnevezés a posztómanufaktúrára és kiegészítő épületeire utalhat. 9 7 Ez is egy példája a felmérést végző és a leírást készítő katonák eltérő munkastílusának: míg a térképészek igényesebbek, a leírással bajlódók felületesebbek lehettek. Ezt a fajta pontat8 9 Lásd: CSIFFÁRY G. 1998a. 90-100. 9 0 Lásd: SZVIRCSEK F. 1982. 60. 9 1 Lásd: CSIFFÁRY G. 1998a. 65-67. 9 2 Lásd: CSIFFÁRY G. 1996. 263-265. 9 3 Lásd: CSIFFÁRY G. 1998a. 68. 9 4 CSIFFÁRY G. 1998a. 82. 9 5 B. HUSZÁRÉ. 1993.97. 101. 9 6 Lásd: CSIFFÁRY G. 1998a. 82. 9 7 CSIFFÁRY G. 1993. 31-33. 37
