Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE

az országleírás elpusztult falunak, annál több az olyan földrajzi név, amely elpusztult középkori falvakra utal, elősegítve ezzel a mediévisztikai kutatók munkáját. A szomszédos helységek távolsága Az országleírás első kérdőpontjában a szomszédos helységek, csárdák, szállások, esetleg malmok, vadaskertek távolságát jelölték meg az adott településtől a menetidőre utaló órákban, illetve annak tört részében. Említésre méltó, hogy sajátos az országleírás égtájmegjelőlése. Morgen/rechts (kelet), Abend/links (nyugat), Mitternacht/oberhalb (észak), Unterhalb (dél) kifejezések jelentik az adott égtájakat.

4

0 Az összes Heves megyei helységet elemezve megállapítható, hogy mindig a közvetlen szomszéd távolságát kellett megadni, minden irányban, tehát mintegy „a kör közepén " helyezkedett el a szóban forgó település. Ennek jó példái Gyöngyöshalász (XVII. 18.), Nagyréde (XVII. 18.), Tarnaszentmária (XIX. 15.) települések. Gyakori az az eset, amikor a közvetlenül szomszédos helységek felsorolásából egy vagy két helység neve nem kerül megemlítésre. Bekölcénél Borsodnádasdot, Kistálya-Andornaknál Demjént, Csánynál Boldogot, Erdőkövesdnél Ivádot, Bükkszéknél Fedémest, Bükkszentmártonnál Mónosbélt, Egerszalóknál Verpelétet, Egerszólátnál Egerbaktát, Hídvégnél és Poroszlónál Besenyőteleket nem jelezték szomszédos helységként, így nem adták meg távolságukat sem. Szihalomnál Füzesabonyt és Mezőtárkányt, Nagyfügednél Zaránkot (a Tárnán túl volt) és Adácsot, Füzesabonynál Mezőszemerét és Egerfarmost nem említik, pedig egymással határos helységek. Sok a példa arra is, hogy nem közvetlen szomszéd távolságát jelölik meg az első kérdőpontban, pl. Fajzat pusztának (XVII. 17.) Tar és Bodony nem közvetlen szomszédai. Bodonynál közelebbi település Fajzathoz pl. Párád, Tarnál pedig Pásztó, Hasznos. Bonyolítja a kérdést, hogy-Gyöngyösoroszi esetében is Bodony szerepel a településtől északra, mint első helység, pedig van közelebbi lakott hely, Párád. Ugyanakkor Gyöngyössolymosnál Parádot tüntetik fel határosként. Annak okát, hogy miért a megjelölt települések vannak megadva, nem lehet tudni. Elképzelhetetlen, hogy nem ismerték a közvetlenül szomszédos településeket, holott a közvetlen szomszédok: Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi nem kerülnek megemlítésre. Felmerülhet, hogy volt Fajzat nevű puszta Tar és Bodony között (mely települések egyébként azonos földrajzi szélességen helyezkednek el), de ezt sem a térképek, sem történeti földrajzi munkák nem igazolják.

4

1 Példa van arra is, hogy több helységet említenek meg az országleírás első pontjában a közvetlen szomszédoknál, ugyanakkor a szomszédok némelyikét nem. Hortnál (XVII. 18.) pl. Jászfény szaru, Zagyvaszántó, Lőrinci távolsága is olvasható, viszont nem szólnak Boldogról. Terpesnél (XVIII. 15.) Kisfüzest, Recsket nem említik, de a jóval távolabbiakat igen, így Tarnaleleszt, Bükkszenterzsébetet. Noszvaj szomszédjaként Szömolyát nem említik, de az összes Heves megyei helységet figyelembe véve itt jelennek meg a földrajzilag legtávolabbi települések, mint szomszédok, konkrétan az északra lévő Mályinka és Dédes. Ez azt mutatja, hogy valóban egy adott települést körbevevő helységek összességét jelezni kellett, és esetünkben érzékeltetni kívánták a nagyon távoli északi szomszédokat is. Bőséges szomszédságot jelöl az országleírás Tarnaszentmiklós esetében is, de a Tiszán túl nem adnak meg települést, bizonyára azoknak a tényleges megközelíthetetlensége miatt. Kömlőnél a keleti szomszédot nagyobb távolságban is közli (Borsodivánka). Nagyútnál szintén távolabbi települések is meg vannak említve, nemcsak a közvetlen szomszédok (Aldebrő, Vécs), talán azért, mert a csárdának nagyobb „vonzáskörzete" volt. Speciálisak azok az esetek, amikor az égtáj szerint sorban elhelyezkedő települések közül csak egy vagy esetleg kettő irányban adják meg a szomszédos helységek távolságát. 4

0 Bereczné Szép Beáta erre vonatkozó jelzéseit megköszönöm. 4

1 GYÖRFFY Gy. 1998. IV. 91. 22