Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁSKÖZLÉS MÓDJA

Borsodszemere (1950-től Mezőszemere), Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad átkerült Heves megyébe 1950. február 1-jei hatállyal. Ezzel kialakult a jelenlegi Heves megye közigazgatási területe, az, amelynek a kereteit kiinduló pontnak vettük munkánk összeállításakor. Figyelembe véve, hogy ez a kötet elsősorban forrásközlés, ezért ennek a műfajnak írott és íratlan szabályait szem előtt tartva, az eredeti forrás sorrendjében történő szövegkiadást választottuk. Az országleírások táblázatos formában készültek a következő előírt rovatok sorrendjében: 1. A megye neve. 2. A helység neve. 3. Hányas számú szelvényben fekszik. 4. A szomszédos lakott helységektől mért távolság lépésben. 5. Órákban (a 4. pont adatai). 6. Vannak-e szilárd épületek? 7. A vizek tulajdonságai? 8. Az erdők tulajdonságai? 9. A rétek és mocsarak tulajdonságai? 10. Az utak tulajdonságai? 11. A környező hegyek tulajdonságai? 12. Megjegyzések. Az eredeti 12 rovatot még Eperjessy Kálmán összevonta 1-8. pontba, melyet az azóta elkészült országleírások nyomán mi is követünk. Ezek a következők: 1. A községnek a szomszédos helységektől való távolsága órákban (Entfernung von denen benachbarten Ortschaften). 2. Szilárd épületek (Hat solide Gebäude). 3. Vizek (Wässer). 4. Erdők (Wälder). 5. Rétek és mocsarak (Wiesen und Sümpfe). 6. Az utak minősége (Wege und Strassen Beschaffenheit). 7. A környező hegyek (Umliegenden Bergen). 8. Megjegyzések (Anmerkungen). Megyeleírásról lévén szó, az eredeti l-es pontot felesleges volt kiírni. A 2-es és a 3-as rovatot a címszóban adjuk meg, míg a 4-es és 5-ös pontban található adatokat az 1. pontba összevontuk. Ezzel Eperjessy Kálmán célszerűnek bizonyult gyakorlatát követtük. Heves megye katonai leírásának jelen kiadásában egymás mellett előbb német nyelven, mellette magyar fordításban olvasható a forrás szövege. A német szöveg címsorában a település neve alatt megadjuk az oszlop és szelvény számát fett betűkkel, pl. Apcz vei Abts Markt Col. XVI. Sect. 17. Innen tudja az olvasó, hogy melyik térképlapon lehetséges a kérdéses falut vagy lakott helyet megtalálni. Az adott településre vonatkozó egyéb információkat, hogy jelenleg közigazgatásilag hová tartozik, vagy mikor került sor névváltozásra, esetleg arra, hogy mikor, mely településeket egyesítettek, a címsor végén elhelyezett jegyzetszámhoz kapcsolódva adjuk meg. Pl. Selyp (Selyp puszta), majd jegyzetben: Lőrincihez tartozik. A címsorban a település német nyelvű leírásakor jelöljük azt is, ha a leírás készítői utólag kézzel valamilyen korrekciót végeztek a forrásban. Pl. Apcnál megjegyezzük jegyzetben: Utólag korrigálva Apcz Markt. A település magyar nyelvű címsorában - fett betűkkel - a település jelen kori elnevezését adjuk meg, mellette zárójelben a korabeli hivatalos elnevezését. Pl. Nagykökényes (Köké18