Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁSKÖZLÉS MÓDJA

A FORRÁSKÖZLÉS MÓDJA Az I. katonai felvétel (

Josephinische Aufnahme) kiegészítéseként készült országleírás (.

Militärische Beschreibung von Ungarn) Magyarországon megyénként kerül kiadásra.

17 Ezek sorába tartozik az itt megjelent Heves megyei kötet is.

1

8 Találunk példát arra is, hogy az országleírást együtt adták ki az adott terület I. katonai felvételének lapjaival: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék albuma példaértékű vállalkozás." Annak ellenére, hogy ezeknek a vármegyéknek az országleírása külön kötetben is megjelent, mindkét kiadásra szükség van. Egyfelől az album lehetővé teszi a térkép és szöveg azonnali összehasonlítását, másrészt az országleírás szövege könnyen kezelhető könyv formátumban, a mutatóval, az egyéb forrásokkal való összevetést teszi gördülékenyebbé. Ez a Heves megyei kiadvány annyiban tér el az eddigi kötetektől, hogy az eredeti gót betűs német forrásból indul ki, azt veszi alapul, s párhuzamosan közli a katonai leírás német és magyar szövegét. A forrás közreadásánál - szemben az eddigi hazai gyakorlattal - lényegében figyelmen kívül hagytuk az Eperjessy-féle fordítást, mert az eredeti gótnémet anyagot vettük alapul. Tettük ezt azért, mert a Hadtörténelmi Intézetben, Budapesten őrzött latin betűs német szöveg nem azonos a gót betűs német nyelven készült katonai leírás betűhív átírásával. Eperjessy Kálmán munkacsoportjának tagjai, akiket egyetemi hallgatók soraiból választott ki, az eredeti gót betűs német szöveg szavait sokszor rosszul olvasták ki, és így hibásan másolták le. Erre a problémára utaltak már más megyék országleírásának közreadói.

2

0 Az elkészült országleírás, miután katonai, politikai, gazdasági és társadalmi ismereteket egyaránt tartalmaz, műfajilag vegyes kútfőnek tekinthető különleges forrást jelent bármely kutatónak. A Heves megyéről készült országleírás kiadásának az előkészületeinél figyelembe vettük s jól tudtuk hasznosítani az eddig publikált katonai leírásokból leszűrhető tapasztalatokat. A forrás közreadásakor a jelen kori Heves megye területét vettük figyelembe. Azért döntöttünk így, mert a szomszédos megyék közül 1971-ben közreadták Nógrád

2

1, 1990-ben Borsod

2

2 és 1995-ben a Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírását.

2

3 Ezek után értelmetlenné vált az, hogy az egykori Heves és Külső-Szolnok megyék területének egészét figyelembe véve jelentessük meg ezt a munkát. Ennek a területi szempontnak a helyességét igazolja az is, hogy az . 1990-ben megjelent Borsod megyei katonai leírásból kimaradt az egykor odatartozó, de ma Heves megye közigazgatási irányítása alatt álló Egerfarmos, Mezőtárkány, Mezőszemere, Szihalom, Novaj községek, valamint Szúnyogcsárda lakott hely leírása.

2

4 Mindezeket természetszerűleg mi most bevettük a kiadványunkba. Ez idáig az országleírások közzétételénél két megoldás közül választottak a kiadók. Leggyakrabban s a legtöbben oszloponként (Colonne) és szelvényenként (Sectio), nyugatról kelet felé haladva közölték a leírást. Egyedül Nógrád országleírásának közreadói szakítottak 1

7 Eddig közreadták: Abaúj-Torna - CSORBA Cs. 1993a.-, Bács-Kiskun, Bács-Bodrog - EPERJESSY K. 1979. 585-670 -, Bereg - PÓK J. 1994. -, Borsod - CSORBA Cs. 1990a. -, Fejér - EPERJESSY K. 1977. 119-161.-, Gömör-CSORBA Cs. 1993b.-, Jászság és Külső-Szolnok - CSEH G. 1995.-, Nógrád - EPERJESSY K.-SCHNEIDER M. 1977. -, Szabolcs - PÓK J. 1992. -, Szatmár - PÓK J. 1993. -, Zemplén - CSORBA Cs. 1990b. - megyék katonai leírásait. 18 A Heves Megyei Levéltárban eddig is a kutatók rendelkezésére állt egy leírás a megyéről. Ezt korábban Szécsmezey Erzsébet fordította le, mégpedig az Eperjessy Kálmán és a munkacsoportja által latin betűs németre átírt szövegből. Ezt a forrást csak részben használtuk fel, mert nem tartalmazta az összes jelen kori Heves megyei települést, s nem fogta át az 1876-ig fennállt Heves és Külső-Szolnok megyék valamennyi helységét. 1

9 PÓK J. 1996. 1998. 1999. 2

0 CSEH G. 1995. 13. 2

1 EPERJESSY K.-SCHNEIDER M. 1971. 2

2 CSORBA Cs. 1990a. 2

3 CSEH G. 1995. 2

4 Lásd: CSORBA Cs. 1990 a. 16