Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁS KELETKEZÉSE, KRITIKAI SZEMPONTJAI
pókban található települések, majorok stb. elhelyezése csak a XIX. oszlopban hibás, ide helyezték tévedésből a Heves megyei települések közül Noszvajt, amely valójában a XX. oszlopban található." 4. A már ellenőrzött országleírásokat a beérkezés szerint gyűjtötték egybe, majd ezt követően 7 kötetbe egybekötötték. A gót betűs német eredeti szövegben megtalálhatók az erre utaló nyomok, főként a település nevével kapcsolatos rovatban. Pl. a Heves megyei Apcz mellett a másoló kézírásától eltérően szerepel Abts névváltozat, s alatta egy ismét más kézírással Markt, azaz mezőváros. Bodony leírásánál ugyancsak más kézvonással utólag beírták Batonyt. Atánynál úgyszintén utólag írták be a Verescsartó s az Alatkai csárda megnevezéseket. Heves megye katonai leírásában 3 településről 2-2 leírás is készült. Ezek Eger, ahol a XIX. 14. jelzetű lapon a (bel)város, a XIX. 15. jelzetű szelvényen pedig a külvárosok leírása szerepel. Rózsaszentmárton, vagyis a régi Fancsal úgyszintén két leírással szerepel: a XVII. 17. szelvényben csak néhány ház miatt, valamint a XVII. 18. szelvényben, ahol ténylegesen a falu nagyobb része található. Végül Noszvaj falu úgyszintén két, közel azonos szövegű leírásban fordul elő, így a XIX. 14. szelvényben, az előbb említett téves besorolás miatt, majd a forrás készítői a hibát korrigálva a XX. 14. szelvényben is megismételték a leírását. Miután munkánk a forrás eredeti sorrendjét szigorúan követi a közlési elveink szerint, így a három településnél kétkét leírást adunk közre. Szólnunk kell a földrajzi nevek írásáról. A helység- és locus-neveket latin betűkkel írták, mintegy kiemelve azokat a gót betűs szöveg környezetéből. A tulajdon- és köznevek írásában nincs egységes gyakorlat, miután váltakozva találkozunk a kis- és nagybetűk alkalmazásával. Pl. Fel Nimet, fel-Nimet. Az ékezet jelölése az ö és ii betűk fölött ritkán fordul elő. Az országleírás készítői tévesen Heves megyébe sorolták Szentkút (Mátraverebély) és Pogony falvakat, melyek a történeti Nógrád megyéhez tartoztak, valamint úgyszintén tévesen Heves megyében írták össze Egerlövő, Szentistván helységeket, amelyek viszont minden korban Borsod megye igazgatása alatt álltak. A Heves megyei Beschreibung-oldalakon a lakott helyek sorából hiányoznak ugyanakkor a következők, amelyek viszont az I. katonai felvétel szelvényein szerepelnek. így nem készült leírás Várfenék (Kisköre határában), Fogacs (Boconád határában), Tasi puszta (Atkár határában), Enső puszta vagy Encs puszta (Gyöngyöshalász határában), Kaszpériumszállás (Szihalom határában), Rozsnak (Sirok határában), Vezekényszállás (Kisfüzes és Pétervására közt), Kisbátor (Bátor és Egerbocs között) külterületi lakott helyekről. Ezek a helynevek csak olyan mértékben és összefüggésben szerepelnek forráspublikációnkban, amennyire azt az eredeti kútfő lehetővé teszi (pl. Fogacs major Erk leírásánál, Rozsnak hegyek, illetve völgy Terpes, az Aranyosi szállások, Pósvár és Egerbakta ismertetésénél). Az I. katonai felvétel a Heves Megyei Levéltárban rekonstruált térképei további tévedés felismeréséhez vezettek. A Heves megyéről készült leírásban szereplő Aranyosi szállás valójában Fedémeshez tartozik (XVIII. 14., 15.). Összegezve: a jelen kori Heves megyéről készült II. József-kori katonai leírásban összesen 148 településre, lakott helyre, majorra, szállásra stb. találunk megbízható forrásanyagot. Természetszerűen felmerül egy fontos kérdés, nevezetesen: mikor készült az országleírás? A hazai szakirodalom szerint a régi Magyarországról egységes katonai leírás az I. katonai felmérés (1783-1785) térképszelvényeihez készült. 1 2 Az 1783-1785 közti készítés időpontját általánosan elfogadták, s mi sem jutottunk ettől eltérő következtetésre. 1' Az egykor nem Heves megyei helységek közül itt találjuk Tibolddarócot és Cserepet (Cserépváralja) is. 1 2 CSENDES L. 1980. 125. 13
