Kondorné Látkóczki Erzsébet: Árpád-kori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban (Eger, 1997)

Jegyzetek • 113

122 Vö. ME. 775. (Itt: 49. szám.) - A két oklevél érdekessége, hogy bár ugyanabban a konkrét ügyben tett rendelkezést tartalmazza mind a kettő, egyik a másiknak mégsem átirata, nem is hivatkozik egyik a másikra, látszólag egymástól teljesen függetlenül bocsátották ki őket. András püspök oklevele mégis nyilvánvalóan másolat, hiszen csaknem szó szerint megegyezik Lodomér érsek oklevelének szövegével. A feltűnő különbsé­gek pedig láthatóan személyes érdekűek, s valószínűleg szándékosak. Helyesen: iudicii. Erre lásd: ME. 774. (Itt 40. szám.) Erre lásd: ME. 775. (Itt: 49. szám.) E szót követően a sedis szó áthúzva. Utólag a sor fölé írva. E szót követően egy olvashatatlan áthúzott szó. Az eredetiben B javítva W-re. Az eredetiben kétszer írták. Helyesen: illustri. Az átíró oklevél szerint. Értsd: Marcello magistro et comite maiore. - A comes maior az egri püspök elsőszámú ispánja lehetett az Egri völgy birtokterületén; a tisztségnek nincs köze a vármegyei főispán (supremus comes) fogalmához. Utólag beszúrva. Helyesen: filii. Helyesen: filii. Nagyböjt első vasárnapja. Az átíró oklevélből tudjuk. Lásd a 124. számú jegyzetet. Helyesen: filii. Helyesen: filii. Lásd itt az 54. számon. Utólag a sor fölé írva. Lásd itt az 54. számon. Helyesen: requirebat. Helyesen: Georgii. Helyesen: montem ... vocatam. Az et kötőszó rövidítésjelét minden alkalommal egybeírja az utána következő szóval. Ti. a káptalan érdekeinek. Az átiratokban Chenker alakban írva. Az eredetiben: fututuris. Folt miatt nem olvasható részen a HML XII-2/d/38 jelzetű protokollumban lévő másolatban: proxime dicto. Ez esetben magyarul így hangzik: Gekmynus mesternek, akinek a nevét megközelítőleg így mondják ki. Az első a betű fölött rövidítésjel. Utólag a sor fölé írva. Nagyböjt második vasárnapja. A pergamen krétázása ezen a helyen eltér a felület többi részétől. Úgy látszik, innen kivakartak valamit, majd az üres helyet egy díszítő vonallal és az eorum szóval töltötték ki. Vö. a ME. 774., itt a 40. számú oklevél keltezésével. Helyesen: nostra vagy nostris. Eredetileg Stephanus nevet írtak, majd javították Paulusra. Talán Miklós fiai. A névmás utalása nem egyeértelmű, és a szűkszavú megfogalmazásból nem derülnek ki a rokonsági viszonyok. 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom