Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

VOJ - lo3o — Az Erdélyi. Fejedelemség korétól azonban már ők is a magyar jobbágyhoz hasonlóan fizették a hadiad

ót. 2. Pásztor, függetlenül attól, hogy /a nevet adó/ román vagy különböző szláv /ruszin

, lengyel, délszláv/ népelemekről van-e szó. Ezek "vlach módon" /more vlachorum/ adóztak földesuruknak, azaz szántóföldjeik nem lóvén, csak állataik után adtak juhnyájaikból huszadot vagy ötvenedet, azután még disznótizedet, a szarvasmarhák után az ún» tretinát /természetbeni borjú-, vagy pénzadót/ is. Ezek a társadalmi értelemben vett vlachok fő tömegükben a török háborús pusztulás kapcsán települtek be Magyarország déli területére. Adózásuk gyakran a földmüvelésre való áttérés után is utalt bizonyos kiváltságokra, feltehetően fegyveres szolgálataik miatt, Ilyennel neaicsak a határőrvidé

ken, de magánnagybirtokokon is találkozni lehetett a kései feudális korban. VOJVOD

A /szláv/ = vaid

a. VOJVODIN

A /szláv/ = Vajdasá

g. VOLGAI BOLGÁRO

K: lásd bolgár-törökö

k. VOLKSBUN

D; Teljes nevén "Volksbund der Deutschen in Ungarn" = 'Magyarországi Németek Népi Szövetsége', Elődje az 1924-ben alapitott, a pángermánizmus eszméjét, a németek kulturális fölényét hirdető Ungarländischer Deutscher Volksbildungsverein, a Magyarországi Német Népművelő Egyesület volt, Hitler hatalomra jutását követően Bäsch Ferenc náci eszméket valló csoportja kivált az Egyesületből és 1936-ban megalakította a Volksdeutsche Kameradschaft = Népi Németek Bajtársi Egyesülete nevű szervezetet, amely 1938-ban felvette a Volksbund nevet, A hitleri birodalom1 szövetséges magyar kormán

yok — területi követeléseik részbeni kielégítése fejében — engedélyezték egyre növekvő és a magyar állam egysége ellen irányuló törekvéseiket