Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

- 615 A EM 1önösen széles rétegeinek biztosit a korábbinál magasabb életnivót /"új középosztály"-elmélettel is támogatva/. Ez az objektiv helyzetváltozás társadalmilag szinte parttalanná tágithatná a munkásarisztokrácia fogalmát, ezért a nemzetközi marxista irodalomban a kategória szociológiai inegközelitésével szemben az az új nézet nyer teret, hogy a munkásarisztokrácia elsősorban politikai terminus technicus: nem az immár egészében jól fizetett szakmunkásság, hanein csak az opportunusok tartoznak körébe, MUNKÁS EGYLE

T: lásd pár

t. szakszerveze

t. MUNKÁSOSZTÁL

Y: Fogalmi köréről, illetve annak változásairól napjainkban nemzetközi méretű vita folyik a társadalomtudományok művelői körében, — Legáltalánosabban azt a társadalmi osztályt nevezzük munkásságnak, amely a tőkés formációban ki van zárva a termelőeszközök tulajdonából, igy létfenntartása érdekében, gazdasági kényszerből ár

uba bocsátja inunkaerejót /munkabérből él/, a szocializmusban pedig uralkodó osztály, a termelési eszközök kollektiv tulajdonosa — ugyanakkor egyéni munkavállaló — lesz. Terminológiai elhatárolási problémák a munka társadalmi szervezetében, a munkamegosztási struktúrában elfoglalt hely vonatkozásában merülnek fel, A legfontosabbak: 1. A modern proletariátu

s mindenekelőtt a nagyüzemi termeléssel áll kapcsolatban, de a manufaktúrá

kon. majd gyái-akon kivül kisvállalatokban is dolgoznak ós dolgoztak bérmunkások, A határ különösen nehezen vonható meg a kapitalizmus kialakulási periódusában, amikor az alkalmazott segé

dek, ina

sok útja egyaránt vezethetett a bérmunkásság és a kispolgársá

g csoportja felé, -- 2. Az agrárproletariatus elvileg a munkásosztály része /- mezőgazdasági bérmunkásság/, ám fejletlen viszonyok esetén nem nagyüzemi jelleggel dolgozik, s sorai között törpebirtokoso

k szintén vannak, akik "félig" a birtokos parasztsá

ghoz tartoznak. — 3. A XX. századi, s kiugróan a második világháború utáni