Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

MEZ - 600 dósével együtt, teliát állami támogatással és ezen túl fokozatosan kell végrehajtani, Qinek az első föle maradéktalanul megvalósult, amennyiben a mezőgazdasági beruházások átlag 5o %-kal haladták meg az első időszak agrárberuházásait, /Ennek következtében 1959-61 között — a teljes kollektivizálás befejezése alatt --, és az azt követő első években sem csökkent a mezőgazdasági termelés,/ A fokozatosság betartása viszont ekkor is csorbát szenvedett, bár összehasonlíthatatlanul kevesebb atrocitás fordult elő mint az előző szakaszban. Végül is 1961 végére a megművelhető területnek kb, 80 %-a szövetkezeti tulajdonba került, A korszerű mezőgazdasági nagyüzem kialakulását gyakorlatilag ettől kezdve számithatjuk, ugyanis a szó szerinti nagyüzemek is ekkorra jönnek létre, 19^9 és 1958 között még átlag 2oo-3oo hektáros közös gazdaságok voltak, s csak I96Ire jöttek létre a kb, l.ooo hektáros termelőegységek. Majd a 7o-es évek végére az összeolvadások hatására a tsz-ek száma majdnem ezerre csökkent — 19őo-ban k.500 termelőszövetkezet volt —, az egy közös gazdaságra jutó átlagterület pedig közel 000 hektárra nőtt. Ezzel párhuzamosan szinte teljessé vált a gépesítés, kialakultak a termelési rendszerek, egyre több szakképzett ember dolgozik a tsz-ekben és természetesen nő a termelés, a termelékenység, holott 1957 és 1967 között kb, fél millióval csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. MEZŐGAZDASÁGI TŐKÉ

S: lásd burzsoázi

a. MEZŐGAZDASÁGI VÁLSÁ

G = agrárválsá

g, MEZŐVÁRO

S /oppidum/: A XIII-XIV. századtól kezdenek kialakulni a népesebb falvakból, melyek többnyire a kereskedelmi utak mellett feküdtek. Kialakulásukat elősegítette a jobbágysá

g szabad költözésének engedélyezése a XIII-XIV, századtól, gazdasági alapul pedig az árutermelé

s fejlődése szolgált, A mezővárosok a király, nagy többségében ht- egy-