Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
ZS
ZSEL - lo3ö idején a jobbágyok tömegesen adták fel telkeiket s keresték maguk a zsellérséget. A zsellérfogalom épp ezért nem is fedi akkoriban teljesen a maga tipusos tartalmát, a szerény vagyoni viszonyokat, A többségnél persze igy volt, de találkozhatni módos, kizárólag állattartó, titkon erdőt lakó, irtást használó, vagy éppen szőlőbirtokos zsellérekkel, akik csak úrbére s földjüktől szabadultak meg. Azt is nevezték zsellérnek, aki egy pusztatele kre nem végleges megtelepedési — házépitési — szándékkal, hanem csak a szolgáltatási mentesség idejére, illetve csak árend ába vállalta fel a telket, A földesurak törekvése ellentétes volt: csökkenteni az önkéntes zsellérség s egyúttal pusztatelkeik számát. Ez a céljuk a XVIII, században valósuli meg, A Mária Terézia-féXe úrbérrendezés egységesítette a zsellérfogalmat, A telkes jobbágy alatt az szároitott úrbéres házas zsellérnek, akinek földje nem érte el a nyolcadtelket, azaz 2—5 hold alatt maradt -- a kapcsoló rótrész— szel, legelő- s erdőhasználattal — subinquiliriusnak pedig a saját házzal nem rendelkező paraszt, A házas zsellérek évi 1 forin t cenzussal, 18 nap kézi robo ttal, kilence ddel tartoztak földesuraiknak, a házatlanok már nem egyébbel, mint évi 12 napi kézi robottal. — II, József összeírásakor 635 ezer telkes jobbágy /+ 560 ezer "örökösük"/ mellett már 95o ezer zsellércsalád élt az orszá gban /Erdéll yel és Horvátorszá ggal együtt/, s számarányuk 1848-ig még tovább, 60 $ fölé nőtt. Ugyanakkor még a házas inquilinusok haszonvételei is szűkösek voltak ahhoz, hogy többségük más megélhetési források nélkül fenntartsa családját, A XVIII, század második felétől pedig felszaporodott egy új csoport, az ún, kuriális vagy majorsági zsellére ké, akik a fpldesúri allódiu mok területéből kaptak müvelésre földei;, főként nagy robotszolgálat ellenében. A kuriális ós házatlan zselléreknek semmi anyagi javulást nem hozott a iobbágyfelszabaditá s: az ipar nagyobb
