Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Z
- lo33 ZÁSZ jüleg megszüntettek a csendőrsé get és a rendőrsé get. Élén az országos főparancsnok állt, /Előbb Vajda Zoltán, majd Rákos Ferenc, legvégül pedig Rákosi Mátyás töltötte be ezt a posztot,/ Összetételében csak hosszas viták után tudtak megegyezni a volt szociáldemokraták és a kommunisták, végül is olyan kompromisszum született, mely szerint a csendőrség és a rendőrség szervezeti kereteit nem tartották meg, azonban a tiszti és legénységi állomány nagy részét átvették és beolvasztották a munkásság gal, valamint a leszerelt katonákkal megerősített Vörös Őrségbe, Az összetétel kérdésében tehát a forradalmi megoldás elmaradt. Ennek következtében Budapest kivételével — ahol a szocialista vezetés biztosítva volt — hatékony tevékenysége döntően a helyi viszonyoktól függött. Problémát jelentett az alárendeltség kérdése is, mivel nem tartoztak a helyi tanác sok alá, hanem csak a dii'ektóriu mokkal való együttmüködésre utasitották őket. Pedig a tanácsok éppen a vegyes összetételéből adódó veszély miatt mindennapos ellenőrzésük bevezetését, tehát tanácsi irányítás alá rendelésüket sürgették. Ez elmaradt, s igy sok helyen saját karhatalmi alakulatokat szerveztek, Budapesten pedig forradalmi szellemű munkáskülönitményeket állítottak fel. Ilyen volt pl, a mintegy 2oo főt számláló Csemy-különítmény, amely egymagában többet tett az ellenforradalom megfékezéséért, mint a Vörös Őrség teljes állománya. ZÁLO G: A hite l szerzésének egyik eszköze, a kezesség mellett. Az a dolog, jövedelemforrás, amelyet az adós a hitelezőnek a kölcsön biztositékaként átad vagy leköt, A történeti fejlődés során két fő formája alakult ki: 1, Az ingó vagyon zálogolása, későbbi nevén kézizálog, melynél az ingóság a hitelező birtokába kerül. A modern korban ennek intézményei a zálogházak, Magyarországon az első ilyet Mária Terézia létesítette Pozsonyban, 1773ban, többek között azzal a céllal, hogy mérsékelje az uzsorát, elsősorban a szegényebb pénzre szorulók száméra.
