Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

VÉR - I0I8 A sisakok, a fej védelmét szolgálták. A honfoglaló magyarság bőrből készült sisakokat használt. Az államalajíitáo időszakában kialakult nehézfegyverzetü lovassá

gunk sisakja bronzból vagy vasból készült, a fej tetején csúcsba ment át. Egyes tipusainál nem mozditható, szilárd orrvéddel is találkozunk, a nyakszirtet pedig nyakvórt védte, A sisakot puha anyaggal kibélelték; ez volt a salap. A XXX, század elején jelentek meg Európában a vaskalapok, a meleg ellen védő karimájukkal. A vaskalapból fejlődött ki a XVI. században a saladé vagy schale, melyet a rendkívül nagy és egy vigy több rákfarkszerűen álló nyakszirtvédő jellemzett. Használatuk a XVIII. századig nyomon követhető. Egyébként a XVII. századtól a tűzfegyvere

k használata mindinkább fölöslegessé tette a hagyományos sisakokat, de azért a XVIIIXIX, században is hordták őket, főként a nehózlovaso

k és legalább annyira diszként mint a kardok ellen, — Az első világháborúban jelentek meg a fej formáját követő újfajta rohamsisakok, melyek napj&inkban is használatosak. Ezek elsősorban már a fej felső részét védték-védik az aknaszilánkok, súrlódó pusk

agolvók stb, ellen és már semmiképpen sem tartoznak a katonák legfontosabb védelmi eszközeihez, A vértek a test felületének védelmét szolgálták, A honfoglaló magyarság vértje az egymás mellé helyezett vasgyürükkel megerősített bőrvért volt. Ezt váltotta fel fokozatosan a XI, században a lorica-nak nevezett gyűrűs Vasing vagy sodronying, mely a bőrvórtből keletkezett úgy, hogy a vasgyűrűket egymásba kapcsolták, A sodronying alatt derékszoritót, azaz szűk, bürből vagy párnázott vászonzsákból készült ujjas mellényt hordtak, — A szűkebb értelemben vett vértek a XIII, század végén jelentek meg, A sodronyingekre vaslemezeket erősítettek, melyeket pántokkal egymáshoz erősítettek, A XIV, században a fegyverkovácsok ír r a mell és a hát alakjának megfelelő lemezeket is tudtak készíteni, s ezek egymáshoz kapcsolásából alakult ki a fegyverderék, A többi testrészt fedő lemezeket több darabból készítették s azokat egymás fölé tolva hajlékonnyá tet-