Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
ZSXN - lo'+008 ranoia/ magánvasútépitkezés volt jellemző -- panamák kíséretében. A 80-as évek elejétől az első világháborúig húzódott az újabb fellendülés kora /l9oo: 17, 1913: 22 ezer km/, már mellékvonalak kiépülésével, s — az emiitett válság nyomán — erőteljes államosítási politikával /MÁV/. E fejlett magyar vasúthálózat -- mint más kelet-európaiak is — az agrárszektor piacigényéhez erőteljesen alkalmazkodott: Bécs-Budapest-mezőgazdasági területek összeköttetését legyező alakú irány jellemezte. Az első ipari érdekű vonal /Salgótarjánba/ 1867-ben épült, és csak azután javult arányuk. A vasútépítés azonban nálunk is széles nehézipari fejlődést indukált, ezen belül vasúti járműgyártásunk a gépipar legfejlettebb ága volt ós nemzetközi viszonylatban is élen járt /Ganz, MÁVAG/. A XX. század Európa nagy részén már nem a vasút menynyiségi, hanem további minőségi fejlődésének kora. A gőzgép helyére Diesel- és villamos motor került, s a magyar járműipar e technikai váltásokhoz is időben alkalmazkodott. 1928-tól kezdődött meg a Ganz-Jendrassik Diesel-mozdony gyártása és Kandó Kálmán dolgozta ki a nagyfeszültségű áram vasúti hasznosítását. A liazai vasúthálózat korszerűsítése viszont az első és különösen a második világháború után lemaradt az élenjárókhoz képest. Ennek —— mint általában az infrastruktúr a más területein felhalmozódott hiányoknak — a pótlása az 1960-as évektől felismerten sürgetővé vált, VAZALLITÁ S = hűbérisé g. VECTIGA L /latin/: lásd harmincadvá m és kettős vámrendsz e r. VECTUR A /latir/ = fuvarozási robot, lásd robo t. VÉDŐVÁ M: Állami külkereskedelmi politika, amely a nemzetgazdaság egyes vagy mindegyik ágának fejlesztését, t belföldi munkát, árakat a külföld versenyével szemben ma-