Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
- 999 VÁR gársá gotproletariát u st tömörítővé, mint a klasszikus tőkés esetekben, erősen jelen volt a dzsentr i, valamint a —az Alföldön nagy súllyal — cívi sgazdák ós agrárproletárok rétege. — Mindezen problémák megoldása a szocialista korszak városfejlesztésére maradt. Bár modern városiasodásban domináns szabadsággal működhetnek közre a gazdasági erők, a városi rang a tőkés ós szocialista korban is jogilag rögzített. Az l87o-72. évi törvények a székesfővároson kivül törvényhatósági .jogú váro sokat ós rendezett tanácsú váro sokat különböztettek meg. Ez utóbbiak a vármegy e joghatósága alatt maradtak, de a közsé geknél kiterjedtebb autonómi át élveztek. 195o óta a fővároson kivül csak a megyei jogú, későbbi nevükön megyei városok emeltetnek ki a többiek sorából /vö. tanácsrendszer /. VÁROSI BÍR Ó: lásd városi önkormányza t. VÁROSI ESKÜDTE K: lásd városi önkormányza t. VÁROSI ISKOLÁ K: A szabad királyi városo kban és a nagyobb mezővároso kban a helyi plébániai iskolá k továbbfejlődéséből a XIV-XV. század során alakultak ki, s a városi polgári réteg új igényeit új módon kielégitő pedagógiai intézmények voltak. Itt már külön tanító -- a legtöbb helyen világi rendű férfiú — vezette a tanulók csoportjait. Irányító hatósága pedig a plébáni a mellett a városi tanács volt, szemben a falusi kisiskol ával, ahol az oktatás továbbra is a plébáno s kizárólagos vezetésével és felügyeletével történt. ilárom, egymásra épülő fokozatban zajlott az oktatás: a legkisebbek az olvasással, az Írással és a számokkal ismerkedtek; a középső csoport a latin nyelvtannal foglalkozott; a legnagyobbak pedig különféle latin szerzők müveit tanulmányozták a rekto r vezetésével. -- A mesterségek felé igyekvő fiatalok az alsó csoportban megtanulták az elemi