Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
U
URB - 956 vale. Az úrbér a telkiálloroány használata-birtoklása után, a földesúrnak mint a föld tulajdonosának adandó jobbágyi szolgáltatásokat, a pénz-. munka-. s terményjáradé k összegét jelentette. Nem foglalta magába tehát az állami ad ókat, még akkor sem, ha ezeknek is fontos alapja volt a telek, valamint az egyházi tize det. a vármegy ének járó háziad ót sem. Másfelől az úrbér szűkebb fogalom volt magánál az összes földesúri szolgáltatásnál is, amennyiben az irtá sföldek, a szőlők, a ma.iorsá gi földek egy részére telepitett kuriális zsellére k földdarabkái — azaz a telkenkivüli állomán y — után adott szolgálmányok nem voltak úrbéri jellegűek. Az "úrbéres" jelzőt a "föld" és a " jobbág y" főnevekkel kaposolták össze leginkább, a fentieknek megfelelően. Az úrbéres föld a jobbágytelek volt, annak minden tartozékával, úrbéres jobbágy az, aki ilyennel rendelkezett. Az úrbéres lehetett egész-, vagy töredéktelkes jobbágy ós ún. házas zsellé r. Az utóbbit a Mária Terézia-féle úrbérrendezés l/8-nál kisebb telekrészesedéssel jellemezte ugyanis, s 1767 egyáltalán fontos dátum az úrbéres földek elhatárolásánál. Korábban az úrbéres és az ugyancsak jobbágyi kézen lévő telkenkivüli állomány, valamint a majorsági földterület kiterjedését a szoká s /usus/ szabályozta, ami megengedte az átalakulásokat is. Az úrbéri rendele t Írásban rögzítette az allódiu m ós a telek határát, aminek utóbb a .iobbáp^y-f elszabadi tá s. pontosabban az úrbéresek felszabadítása szempontjából nagy jelentősége lett /vö, ma.ioi-sági zsellére k, maradvánvfölde k. szőlődézsma /. URJ3ÉRI PÁTEN S; lásd jobbágyfelszabadítá s. URBUR A; lásd bánvamonopóliu m. URDOLG A = robot. URI KISBIRTOKOSOK. URI KÖZÉPBIRTOKOSO K: lásd dzsentr i.
