Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

MAR - 588 ványföldok egy részére, s ezeket az úrbéri rendele

t szerint új jobbágytelkekké kellett alakítani. Erre sok helyen sor is került, a retnanencia továbbra is eltagadott része azonban nem lett jogilag úrbéres föld. Allódiális területnek számíttatott akkor is, ha a parasztok pénzszolgáltatás /cenzus

/ ellenében ún. cenzuális földként, illetve a majorsági zsellér el

vnek juttatott parcellaként művelték. Végül kerülhettek valóban majorsági önkezelésbe, főként a francia háborúk konjunktúrális hullámától kezdődően, A maradványföldek különös jelentőséget nyertek a jobbá ft '.'"f elszabaditá

skor, amely a felszabadítandó jobbágytelek és az allódiura liatárvonalának megvonásakor a Mária Terézia-féle rendeletet vette alapul. Az 1848-as törvén

ykönyv nem szólt külön a remanenciáról, szeptemberben javaslatba került, 1849. április 19-én rendeletbe jött a paraszti kézen maradt maradványföldek állami megváltással történendő felszabadítása, Ezen 1,4 millió katasztrális hol

d föld megváltásának terhét az l853-as úrbéri pát

en

s azonban teljesen a [isi'asztsá

sra hárította, A ténylegesen allódizált remanencia persze földesúri kézen maradt, MARC1LI

A = ha tárispáns

ág. MARKA: lásd s 'ól ym értéke

k, pénz érmé

k. MÁSODALISPÁ

N: lásd alispá

n. MÁSODIK JOBBÁGYSÁ

G /zweite Leibeigenscliaft/: Engelstől származó kifejezés, illetve annak pontatlan magyarítása, mert a "Leibeigene" személyében földesurához kötött — a korai feudális "első" szolgaállapotot /servus

/ idéző — jobbágyot s nem általában jobbágyot jelent, A "második jobbágyság" ugyanakkor csak első megközelítésében jelenti egyszerűen a szabad költözési .jo

gát elveszített örökös jobbágysá

g jogi kialakulását, amely a XV-XVI, század fordulója táján lejátszódó hatalmas erejű parasztfelkelések /ben-