Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

T

- 935 r,TU burgnak I558 óta, Berlinnek a XVIII. század elejétől,Bécsnek 1771-től volt tőzsdéje. — A Budapesti Áru- ós Értéktőzsde 1864-ben nyilt meg és 1944-ig működött, bár tőzsdeszerű összejövetelek hazánkban már a múlt század ötvenes éveiben is voltak, TRAKTO

R: A latin "trahere" /= húzni, vonni/ igéből származó nemzetközi jellegű szó, magyar megfelelője: vontató. De nem minden vontatásra szolgáló gépezet traktor, hanem csak a belsőégésű motorral működő univerzális erőgép, amelyet mezőgazdasági munkákban és a szállításban használnak, — Előzménye az önjáró gőzek

e, majd a motoroseke volt, az igazi, nagyteljesitményű, sokféle munkára felhasználható traktor azonban a Diesel-motor feltalálásával született meg a századforduló idején, A vontató egyidejűleg húzhatta az ekét, a vetőgépet, a boron

át. máskor az aratógé

pet. a teherszállító koos

it. vagy éppen cséplőgé

pet hajtott aieg stb. A traktorok — különösen az első világháború után elterjedt lánctalpas változataik — alkalmasak voltak új, addig műveletlen területek müvelés alá vonására. Végül elvi alapjává váltak a kertészeti mezőgazdasági kisgépek konstruálásának . Magyarországon az első traktort 1912-ben gyártották, de még a két világháború között sem váltak jellemzővé az olcsó agrárproletá

r-munkaerővel rendelkező, ugyanakkor értékesítési nehézségekkel /vö. agrárválság

/ küszködő mezőgazdaságunkban, A traktorgyártás kis szériákban folyt; a legnagyobb magyar mezőgazdasági gépgyárban a 2o-as években évi 2oo, a 3°-as években évi 4oo darabot produkáltak. Ami használatukat illeti: 1925-ben H83, 1928-ban 6000 vontatóról tudunk, ós ez u-tóbjji szám azt jelentette, hogy hazánkban mintegy 800 hektárra jutott egy traktor /a korabeli Angliában 135 hektárra/. A szooialista korszakbar alapvető ugrás következett be már az ötvenms években a mvzőgazdasági munkagépek le is mai'adtsk a tra"ktorálloi?»/xiyhoz képest, aránytalanságot idézve ölő — , e hetvmeii <?.. bon