Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
T
TÖR 93o ba foglalás nélkül is éltek szokásjogi alapon, később pedig ezeket privilégiu mok biztosították, A helyi rendi önkormányza tok statútu mokat. territoriális jogszabályokat adtak ki. Legkifejlettebb saját jogrendje az egyháznak volt, maga is alkotott törvényeket, amelyeket a kánonjog foglalt rendszerbe, TÖRVÉNYHATÓSÁ G: A feudális és a polgári korszakot érintő történetírásban egyaránt használt fogalom, A rendi— sé g kialakulásától a törvényt, igazságot tevő, saját törvényszékkel, birói fórummal rendelkező, s ezen az alapon átfogó rendi igazgatási egységekké váló nemesi vármegy éket. szabad királyi városo kat, szé ki szervezeteket, illetve kiváltságolt kerületeket /Hajdúkerüle t stb,/ nevezzük törvényhatóságoknak, Az önkormányza toknak ez a csoportja a XIX, századtól hivatalosan is törvényhatóságnak neveztetik /igy lesznek pl, a " törvénylia tósági jogú városo k" a királyi városo k utódai/, annak ellenére, hogy éppen I87Itől veszítik el bíráskodási funkciójukat, TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁ G: Újkori vármegy ei és váro si kormányzati intézmény, amelynek feudális nemesi megyei előde a vármegyei közgyűlé s /congregatio generalis/, majd 1848-49-ben, l86o-6l-ben és 1867-7o-ben a népképvisele ti alapon választott megyei bizottmányok voltak. Az 1870: kk.tc, életbelépésétől 195o-ig, a tanácsrendsze r megszületéséig a vármegyei és az ún, törvényhatósági jogú váro si " törvényhatósá g egyetemét a bizottság képviselte", — A törvénylia tó sági bizottságok döntéseinek jellegét eleve meghatározta, hogy /a vármegyékben 12o-6oo, a városokban 48-4oo fő közötti számú/ tagjaik felerészben a nyers virl1 izmu s alapján kerültek be, másik felük pedig vezető tségviselőkből és —- műveltségi, vagyoni cenzu ssal szűkített — választottakból került ki, A legnagyobb földbirtokosok, üzem tulajdonosok, szabadfoglalkozási értelmiségiek igy csak 1945-től kerültek kisebbségbe.
