Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
SZ
SZAI3 - 83o SZABADOK DINÁR AI /Liberi denarii/: Az Árpád-kor elterjedt királyi egyenes ad ója, amelyet az önállóan termelő szabad /lib er / , szabados /libertimis / helyzetűeken szedtek, beleértve a hospe seket és a fegyveres szolgálatot éppen nem teljesítő királyi servlen seket r vár job; ,-;>•< ' ka t is. A szabad dénárok vulgáris, ugo r korra visszanéző neve a füstpénz volt, és tulajdonképpen egy korábbi terményadó helyébe lépett Szent István déná r-pénzverésének idejétől, A rab-szolga servu sok nem fizették, bizonyára a "nagy" előkelő k sern, nert ez az adónem az uralkodó és az alávetett osztály határán ./ozgó "szabadok" szolgáltatása volt szabadságukért. — Az 12oo-as évek elejéig minden ilyen átmeneti helyzetű csoport fizette, akár királyi, akár magánföldesúri hatalom alatt állott. Ezt követően a királyi serviensek, valamint azok a várjobbágyok, akik neme s sorban rögzítettek társadalmi helyüket^ nem fizették már, valamint a váro si kiváltságokat nyert népek sem. Az ugyancsak átrendeződő-egységesiilő jobbágysá g viszonylatában pedig földesúri szolgáltatássá változott át a dénáradó, mignem feloldódott az új pénz járadé k formában, a cenzu sban. SZABADO S = libertinu s. SZABÁLYOZÓIT 1AJAJ VÁLTÓ GAZDÁLKODÁ S: lásd parlagoló rendsze r. SZABÁLYRENDELE T: lásd statútu m. SZABLY A: lásd vágófegyvere k. SZAKÁLLAS ÁGYUK, PUSKÁ K: lásd ki'zi lőfegyvere k. SZAKISKOLÁK. SZAKOKTA TÁ S: A szakirodalom a teruielés, i szolgáltatás szakképzett dolgozóinak utánpótlását bizto„itó oktatási formákat érti alatta. Tágabb értelemben minden szintű szakmai képzés, tehát az egyete mi. a főiskol ai.