Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

S

- 8X7 SOR lyamán a trencséniek/. Előfordult közbenső megoldás is: Zsolna, Várna pl. megszabadultak -soltészeiktől, de nem váltván mog magukat, földósúri hatalom alatt maradtak. — A soltésztelepitós a vole járó jellegzetes, s az örökös jobbágysá

g korában különös jelentőséget nyert kedvezményeivel a XVI-XVII, századokban is folyt. SÓMOXOPÓLXU

M: A só a feudális korban az egyetlen ótelizesitő és főként tartósító eszköz volt, ezért a magyar királyság erdel

vi sóbányái már X. István idején hasznot hajtó vállalkozások voltak. Valószínű, hogy az Árpád-korban még nem regáléjogon, hanem földesúri birtokjogon, hiszen egy-két kivétellel minden sóbánya királyi birto

kon feküdt. Ilyenformán tarthatták kezükben a kibányászott só forgalomba hozatalát is az uralkodók, bar a XXX. században a szállítással együtt ezt már a fejlett gazdasági szervezettel rendelkező egyházi nagybirtokosság végeztette /olyformán, hogy a királyi bányákból előzőleg megvásárolhatták/. XZ. András idején aztán a pénzver

őkantará

k mintájára szervezett sókamarák bérlői — főként zsidó

k és izraaellt

ák — kezébe került ez e kereskedelmi haszon. J» óeregi egyezmény /123j/ ama hozhatott hosszú távra eredményt az egyház számára, viszont előretörtek a világi nagybirtokoso

k is: l4o8-ban Zsigmond a aóbányászát jogát xs a Garaxaknak adományozta. Az adományozás már a sómouopólium, mint regáléjog kialakulását Jelzi, hogy aztán az 1^92:32.

to. egyértelműen kinyilvánítsa, hogy min*}en sóbányának felségjogon /jus regale/ a király a tulajdonosa. But örökölték a XVIXVII. századi erdélyi fejedelme

k, de a só — monopöláris áremelések révén -- 1748-ban is közel 1/5 résszel járult hozzá Mária Terézia magyar királyi jövedelmeihez, SÓR EGÁL

É = sómonopóliu

m. SORKATONASÁ

G: A sorozá

s fogalmából származó kifejezés, azonban a hadtörténafcirás gyakran a serkatonaság fo-