Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

S

- 813 SZJLN vagyonát a nemz ot yf ő. a családfü sem idegen! the t te el, az közös tulajdon inaradt mindaddig, amig a gazdasági üzem praktikus kezelése osztásra nem kényszeritette a közösséget, Biztositotta azt is, hogy — az alacsony átlagéletkor viszonyai közepette — érettebb, fizihailag-szellemileg alkalmasabb főnök kerüljön a közösség élére. Ezzel a törzsi-nemzetségi hagyománnyal a^ európai feudalizmusban —amelyet a levirátu

s házassági intézménye is támogatott — a feudális magántulajdon kialakulásával párhuzamosan az elsőszülött! jog, a priroogeni tur

a került szembe. A seniorátus rendszere kétségkivűl vesztesként került ki ebből a jogi küzdelemből, éppen a magánföldtulajdon kényszerítő ereje folytán, és Nyugat-Európában a XIXI. században már többnyire az elsőszülött fiúk örökölték a hübérbirtokot. Magyarországon II, András törekedett a trónra utoljára a király öccsének jogcimén, a nome

sl birtok öröklésében azónban nem a primogonituia, hanem az ősisé

g intézménye u— ralkodott, A seniorátus /jog/szokása a nagycsalá

dok vezető férfiainak nemzedéki váltásában egészen a XIX. századig élt, a bitbizomán

yi öröklés egyik tipusában pedig tételes jogi formát is öltött, SEPTEM ARTES LXBERALE

S /latin/ = hét szabad művésze

t. SEREGBONT

Ó: lásd tüzérsé

g. SERV1EN

S: E latin terminus töolonicus általában szolgát jelent, de nem annyira a kétkezi munkájával /labor/, hanem inkább a fegyverrel /arma/ szolgálót. így legtágabb értelemben néha még az uralkodó előkel

ő. nagyhatalmú szolgáira /nádo

r stb,/ is használták, A történeti köztudat a király második vonalbeli fegyvereseire, a királ

yi 'jarvxens el

e re /servientes regis/ "királyi" jelző nélkül is alkalmazza, pedig az eddigeken kivül még a familiáriso

k korabeli neveként is előfordult a XIV, századig.