Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
M
- 575 MACJY óvári, Kőszeg városa és öt nyugat-magyarországi váruradalo m az alsó-ausztriai /bécsi/ kamarához került, a XVII, század közepéig. A Magyar Kamara jogilag ugyan nem volt az Udvari Kamar ának alárendelve, de a fontosabb, a királyhoz felterjesztett ügyekről gyakran az Udvari Kamara nyilvánitott véleményt és fogalmazta meg a leiratokat, amelyek ugyan igy a király nevében, de gyakran az Udvari Kamara tollával készültek. Minthogy az utalványozást, a számadások legfőbb ellenőrzését és a hivatalnokok kinevezésének a jogát a király gyakorolta és ezekben az Udvari Kamara javaslata volt irányadó, lényegében a Magyar Kamara is, mint a többi országos kamarák, az udvaritól függött, A rende k ezért hoszszú időn át a régi magyar kincstartóság visszaállítását követelték felirataikban. A rendek később elismerték " vegyes ügye k" létezését /I569/, de határozottan kivánták, hogy a magyar kamara ne függjön az udvaritól, hanem vele egyenrangú félként érintkezzék. Gyűlöletessé tette a magyar kamarai igazgatást a rendek szemében, hogy a kamarából indultak ki azok a hűtlenség! perek, amelyeket, különösen Rudolf idejében, főleg protestán s birtokosok ellen, jövedelemgyarapitás céljából kezdtek meg. A török elleni harc szempontjából is fontos működése volt az oka, hogy a Magyar Kamarát a Bocskai-felkelés győzelme után sem számolhatták fel. A Magyar Kamarát 178^-ben XX. József a Helytartótanácc sal egyesitvén, Budára helyezte át. Halála után újból elkülönült a két kormányszerv egymástól. Működése 18^8-ig tartott, mikor is szerepét a pénzügy minisz tériu m vette át. Minthogy a későközépkori közlekedési viszonyok és a törökkel, meg az erdélyi f e.i ed elmek kel állandóan folyó háborúskodás miatt az ország keleti részeinek Pozsonyból történő pénzügyi igazgatása igen nehézkes volt és csak nagy késedelemmel mehetett végbe, I. Ferdinánd Eperjes, majd Kassa székhellyel a keleti részek ügyeinek intézésére külön igazgatóságot állított fel, amelyből az 1567-ben ka-
