Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

Q - R

ROB - 8o4 tett osztály, a későbbi .jobbágysá

g a feudalizmus kialakulásától fogva munkaszolgálattal, robottal is tartozott földesurának. A robot mennyisége, illetőleg termény- és pénzadókhoz mérhető aránya az egész feudális korban szoros kölcsönhatásban volt a személyi függés fokával, valamint a földesúri önkezésü gazdaságok kiterjedésével. Ebből a szempontból Magyarországon három nagy periódus különíthető el. Az Árpád-kori száza

dokban a s_ervus-/rab-szolga/állaDotúak, a félszabad udvarnoko

k, a várnépe

k alsó rétege mindenféle robotot teljesitett: főként mezőgazdasági szántó-, szőlőmunkát, legeltetést, szénakaszálást, aztán liszt sörkészitést, favágást, fűtést, fuvarozást és építkezéseken dolgoztak. Az ő robotidejük nem volt szabott, ellenben a libertinu

sok "hetes" /heti három napos/ robotot adtak — bajor mintára —, s létezett egyfajta "lovas" szolgálat is A második korszakban, miután a XXII, századtól kezdve a királvi birto

kok várföldjein és udvarnokföldjein kialakultak a iobbágytelke

k /immár erősen magánföldesúri kézen/ s bomladoztak a prédiu

m-allódiumok, a szabad költözési .io£ot élvező jobbágyság főként terményekkel és pénzzel adózott, Az árutermelé

s fejlődése ezt fokozatosan megengedte, ezért a munkajáradék a XIV-XV, századokban nem volt komoly teher. A kis terjedelmű urasági szántók, rétek müvelése mellett inkább fuvarból és a vára

k, malmo

k, hidak építéséből- javitásából állott; évi néhány napot tett ki mindöszsze, A harmadik időszakot az 1514, évi megtorló cikkelyektől szokták számolni. De amint az örökös jobbág

yrendszer sem egycsapásra teljesült ki, az előirt heti 1 napos robot kötelezettség is kihasználatlanul maradt eleinte, A XVI, század közepétől, a majorsá

gi árutermelés lendületvételétől aknázták ki egyre inkább a földesurak a törvén

yek adta lehetőséget, hogy aztán a század végére túl is lépjenek azon. Az 1548-as országgyűlé

s jelölte meg pontosan az évi 52 nap robot tartalmát: ötféle majorsági munkában; szántás