Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Q - R
- <91 REX RENDI KÉPVISELETI ÁLLA M = rendi monarchi a. R.EXDI KONFÖDERÁCI Ó : lásd konföderáci ú. RENDI MONARCHI A: A virágzó feudalizmus állama, amely Magyai'országon az ún. patrimoniális királysá got váltotta fel. A királyi birto knak, a királyi vármegyé k bázisának gyorsuló eladományozásával már a XIII. században válságba jutott a királyság gazdasági, igazgatási, hadügyi szervezete. Mindezek új alapokra helyeződtek a rendi államban, A rendi monarchia társadalmi hátterében a rend e k kialakulása állott, lényege pedig a királyi hatalom és a rendek közötti hatalommegosztás, közhatalmi dualizmus kialakulása volt, E folyamat időszaka a Magyar Királyságban — XIII, századi előzmények után — a XIV., s még inkább a XV, század voltak, de a hatalmi szerkezet azt követően is több tekintetben tovább finomodott. A hatalmi dualizmus legfontosabb területei és intézményei a következők voltak /részletesen lásd az aláhúzott címszavaknál!/, — A rendi országgyűlé s, amelynek szerkezete mindinkább kikristályosodott s amelynek jogköre egyre szélesedett a XVII, századig: végeredményben magába foglalt olyan fontos döntési terrénumokat, mint a törvén yhozás, az ad ók, majd külön is a katonaság megajánlása, a királyi trón betöltés e. Az uralkodó azonban az országgyűlés viszonylatában sem volt passzív személy: ő hivta össze, rekesztette be, oszlatta fel a rendi gyűlést, a törvényhozásban pedig önmagában is szépen látható a hatalommegosztás ténye: királyi előterjesztés - rendi tárgyalás és szavazás - királyi szentesítés, dekrétu mba foglalás - jelentős részben a rendektől függő végrehajtás. — A végrehajtó hatalomban a közigazgatás, a bíráskodás országos intézményei úgyszintén a hatalmi dualizmus jeleit mutatták, A csúcson itt is a király állt, de korábbi személyes főtisztviselőinek; a nádor nak . az országbír ónak, a tárnokmeste rnek a méltóságai rendi irányban alakultak át a XV, század végére, A királyi
