Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

- 573 MA

CJY Horthy-korsza

kban pedig a keresztény-nemzeti ideológi

át magáévá téve támadta a döntően nem "nemzeti" mobil tök

ét. Na pilapja a Hazánk, folyóirata pedig a Magyar Gazdák Szemléje volt. MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉG

E /GYOSZ/: A magyar ipari nagy- és középburzsoázi

a, valamint az ún.

merkantilistá

k érdekképviseleti tömörülése 19o2 ós 19'»8 között, 19^-től GYOK /Gyáriparosok Országos Központja/ néven működött. Lapja a Magyar Gyáripar volt. Id, Chorin Ferencnek, a Salgótarjáni Kőszénbánya vezérigazgatójának kezdeményezésére, a nyugat-európai országokban működő munkáltatói szervezetek mintájára, a munkásszakszervezetek tevékenységének ellensúlyozására alakult meg 19o2. május 29-én. Kötelékébe a munkáltatók szakmai, iparági egyesületei /Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Országos Egyesülete, Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete, Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete stb./, szakmai szakosztályai /autó-, fa—, szalámi-, szeszipari stb. szakosztály/ és a vidéki váró sokban létrehozott területi fiókok tartoztak, 1938-ban 17 gyá

ripari szakegyesület és ^00 gyáros és vállalat volt tagja; 8 szakosztálya ós 5 vidéki fiókja működött. Jelentős anyagi erővel és politikai befolyással rendelkezett, amelyet főként a tőkése

k érdekeinek a munkásmozgalmakkal szembeni megvédésére használt fel. Küzdött a sztrájkok eltiltásáért, a szakszervezeti tevékenység hatósági korlátozásáért. Szervezte a tömeges munkáskizárásokat, a feketelistá

k alkalmazását, sztrájktörők verbuválását, a sztrájktól sújtott tőkések anyagi kárpótlását. Emlékiratok, felterjesztések formájában állást foglalt gazdasági és politikai kérdésekben, a kormányzati szervek által rendezett ankétokon, értekezleteken képviselte a nagy- és középipari tőkések nézeteit. A felszabadulás utáni osztályharc sajátos körülményei között csökkenő politikai befolyásával és anyagi eszköez.ivel SZÍVÓS utóvédharcokban védte a tőkések érdekeit, A kollektiv szerződé-