Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

Q - R

- 781 PU

S/. szesedéseként a kamar

a az összbevétel 3/*-ét számolhatta el. Azután Mátyás alatt l/3-át, a XVIII. században még mindig több mint l/4-ét. A XV. századot követően tehát az állami ad

óbevételek kerültek előtérbe, ami a hadiad

ó állandósulásának volt köszönhető. Ez azonban nem jelentette a regalitások jelentéktelenné válását, csak relativ súlyuk csökkenését. REGALISTÁ

K: lásd erdélyi rendi országgyűlé

s. REGNU

M: lásd orszá

g. REGŐ

S: Ez a.vitatott eredetű, talán "varázsló" jelentésű szó a kereszténység elterjedése előtt a tál to

s

. a sámá

ni sztikus cselekmények főszereplőjének szinonimája volt. Szent István korától, aki őket királyi szogálófalvakba telepitette, ideológiai jelentőségüktől megfosztott mutattató énekes zenészekké váltak /szláv nevükön: igricekké, latin kifejezéssel: jooulatorokká/, akik már legfeljebb a hősi történetek előadása révén kapcsolódtak a "

pogán

y" múlthoz, REGRUT

A: Francia eredetű /recrute/, hozzánk német közvetítéssel /Recrut/ került szó, jelentése: újonc katona. Eddigi ismereteink szerint a Rákóczi szabadságharc idején jelent meg nyelvünkben, elterjedése pedig az állandó hadseret

; létrehozásától /1715/ számitható. A szó végig élt a Habsburg-birodalomhoz való kötődésűnk korában. Napjainkban már elavult, esetleg a népies, tréfás szóhasználatban fordul elő. REGULA. REGÜL

AMENTU

M: Latin eredetű szo, vö, "regula" /= vonalzó, zsinórmérték, szabály/. Nyelvünkben 'szabály, szabályzat' értelomben él. Történeti szempontból alábbi e— lőfordulásai emelhetők ki: 1. Katonai rendszabály /regulaenciitum militare/; vö, rea

ul

Aria hads

ereg.