Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

- 7<*7 POL fiumei toi-vényszék látta el, s ennek fellebbviteli biróságai a budapesti Ítélőtábla és a Kúria lettek, 4, Az 1918-as polgári demokratikus forradalom általában meghagyta a régi törvénykezési szervezetet és osak néhány új bíróságot hozott létre, illetve néhányat szüntetett meg. Az esküdtbíróságot csak annyiban módosította, hogy hatáskörébe utalta a sajtó útján elkövetett vétségeket és a politikai bűncselekményeket. Uj bíróságok voltak a Munkaügyi Bíróságok, amelyeken a munkaviszonyból eredő vitás ügyeket tárgyalták. Megszüntették a Főudvaraagyi Bíróságot is az államforma változásával és átalakították a volt koronajavak, a kincstári birtoko

k és a volt magán- és családi alapítványi vagyon állami zárlati bíróságává, 5. A Horthy-korszak átvette a dualizmus kori bírósági szervezetet, annyi módosítással, hogy az amúgy is szükkörü esküdtbiráskodást teljesen felszámolta, A különös bíróságok megmaradtak, csak egy lényeges új különbiróság, az Országos Földbirtokrendező Bíróság jött létre, amely a Nagyatádi-féle földrefor

m végrehajtásával kapcsolatos viták fölött döntött. Ez a rendszer egészen 1944 végéig állt fenn, — Utódját lásd szocialista kori biráskodá

s cimszó alatt, POLGÁRI KORI ORSZÁGGYŰLÉ

S: Az 1848. évi 5»tc. léptette életbe és kivéve a neoabszolutizmu

s korát, amikor nem volt magyar törvén

yhozás. valamint a polgári demokratikus forradalom idejét, amikor a Nemzeti Tanác

s töltötte be a legfőbb államhatalmi funkciót, továbbá az 1919-es proletárdiktatúrát, amikor a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlés

e volt az ország legfőbb törvényhozó szerve, 1944 végéig funkcionált hazánkban, A rendi országgyűlé

st váltotta fel, s a rendi képviselet helyett a népképvisele

tet valósította meg. Vagyis olyan kétkamarás törvényhozás jött létre — a Horthy-rendsze

r 192o és 1926 közötti idejét leszámítva, amikor egykamarás Nemzetgyűlés volt az államhatalom legfőbb szerve —, melynek képviselőházi tagjait