Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

L

~ 569 LUD lőpor akkor jelent meg, amikor a hátultöltős puská

k és fémhüvelyes töltények bevezetése azt szükségessé tette; a jó fegyverek kedvező tulajdonságainak kiaknázását gátolta a fekete lőpor nagy mennyiségű füstje, ami eltakarta a katonák elől a célpontokat. A füstnélküli lőporhoz már szélesebb körű kémiai ismeretek voltak szükségesek. 18^6-ban Schönbein felfedezte a nitrocellulózét, melynek salétromsavas kezelésével cellulóznitrát keletkezik. Ez az anyag heves robbanóanyag, de mivel vattaszerű szerkezetű, ezért lőpornak ilyen formában nem lehetett használni. 188U—ben a francia Vielle kidolgozta nitrooellulóz zselatinálásának módszerét, melynek segitségével a nitrocellulózt képlékeny masszává gyúrták. Oldószernek aoetont, éteralkoholt vagy nitroglioerint használtak. Ha a nitrocellulózt acetonban vagy éteralkoholban oldják fel, akkor piroxin-tipusú lőpor keletkezik, ha nitroglicerinben, akkor ún, balliszt—tipusú, LŐPORMALO

M; lásd malo

m, LÖVE

G: lásd tüzérsé

g. LUCRUM CAMARA

E = kamara haszn

a. LUD0V1K

A /ludoviceum, Ludovika Akadémia/: Magyar katonai tisztképző főiskol

a. Több évi kezdeményezés után az I808, évi 7,tc-ben fogalmazódott meg a magyar katonai akadémi

a felállításának terve, Mária Ludovikáról, X, Ferenc feleségéről nevezték el, aki 50.000 forin

tot ajánlott fel az akadémia létrehozására. Miután az alaptőke újabb alapítványok révén /pl. Buttlar János 126.000 forintos hozzájárulása/ a megfelelő összegre emelkedett, József nádor 1830-ban lerakta az épület alapkövét, mely 1836-ban el is készült. A bécsi udvar ragaszkodott hozzá, hogy a tanitás nyelve a német legyen, de ilyen áron a magyar országgyűlés nem volt hajlandó megnyitni az épületet. így az intézmény