Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

- 7^5 ­POL lönös bíróságként funkcionált a Pesten működő kereskedelmi törvényszék /Handelsgericht/ is, amely az 184l-ben felál­lított váltótörvényszéket is magába olvasztotta. /Az előbb külön működő bányaügyi bíróságok jogkörét pedig az e célra kijelölt megyei törvényszékekre ruházta,/ A neoabszolutiz­mus alatt a különösen házassági ügyekben Ítélkező egyházi biróságo k szervezete lényegében változatlan maradt, -- b/ l86l-ben a Habsburgok megszüntették hazánkban az osztrák bírósági szervezetet, s helyébe az 1848 előtt működő igaz­ságügyi hatóságok léptek /lásd feudális királyi bírásko­dás /. A peres eljárásban viszont továbbra is az osztrák törvénykönyvek alapján Ítélkeztek, vagyis a törvény előtti egyenlőség figyelembevételével, 3. A dualizmus korának bíráskodása, A kiegyezés után a kormányzat megvalósította az igazságügy elválasztását a közigazgatástól, és kiépült az állami bírósági szervezet. Lépcsőfokai a járásbíróságok, a törvényszékek, az ítélő­táblák és a Kúria voltak. Közülük a járásbíróságok mindig első-, a törvényszékek vagy elsőfolyamodású vagy fellebb­viteli, az ítélőtáblák és a Kúria pedig mindig fellebvi­teli bíróság volt, A járásbíróságok illetősége egy vagy két .járá sra, a törvényszékeké rendszerint egy-egy vármegye területére, az ítélőtábláké több vármegyére, mig a Buda­pesten székelő Kúriáé az egész országra terjedt ki. Minde­gyik rendes bíróság polgári és büntetőügyekben egyaránt i­télt, csupán Budapesten szerveztek 1895-ben polgári és büntetőügyekre külön törvényszéket, viszont a kereskedelmi és váltótörvényszék 1915, január 1-én beolvadt a budapesti törvényszékbe, — Az esküdtbiráskodást az 1897. évi 33.tc, léptette életbe, azonban ezen liberális burzsoá vívmányt Magyarországon igen szerényen valósították meg, ugyanis csak azon törvényszékek mellett szerveztek esküdtbiróságo­kat, amelyeknél az igazságügyminiszter elrendelte, /Sőt ha a kormán y az esküdtbiráskodással nem volt megelégedve, be­szüntethette azt,/ Az esküdtbiráskodás vegyes bíráskodás volt: háromtagú birói tanácsból és 12 esküdtből állott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom