Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
- 743 PU S/. egyenlőséget. A felelős minisztériu mról szóló 1848, évi 3,tc. 27.§ ugyanis kimondta, hogy "a törvényes bíróságok és Ítélőszékek törvényes önállásukban, s a törvény további rendeletéig eddigi szerkezetükben fenntartandók" az igazságszolgáltatás folytonosságának biztosítása céljából. A szabadságharc végén született csak néhány reform: 1849, május 26-án Kossuth a Kúri át feloszlatta, a Hétszemélyes Tábl a és a Királyi Tábl a helyett pedig júniusban Hétszemélyes' Főtörvényszéket /ez lett a legfelsőbb birói fórum/, illetve Országos Törvényszéket állittatott fel. Ezeknek az új központi bíróságoknak azonban érdemi munkára már nem volt idejük. Az alsó bíróságok közül egyedül az úriszé ket számolták fel. Ügyeit részben a szolgabir ói szék, részben a vármegyei törvényszé k vette át, a volt .jobbág yok és a földesurak közötti 1egeiőelkülönözé s. a faizá s. a makkoltatás és egyéb, a jobbágysá got eddig megillető jogok körül felmerült viták pedig első fokon az alispá n, másodfokon a vármegyei törvényszék elé kerültek, harmadfokon pedig a Királyi Tábla Úrbéri Tanácsa döntött. Teljesen új bíróságok felállításáról csak két ügyben határozott az országgyűlé s. Az egyik a sajtóvétségek esküdtszékeken való elbírálását, a másik pedig a hazaárulás gyorsított eljárását szabályozta. Az elsőnél, amely az egyetlen tőkés jellegű birói szervezet lett volna, csak az esküdtek kinevezésére volt idő, felállítására már nem, A második csoportból, a vésztörvényszékekből, 1849, februárjától júniusig összesen 18-at szervezett az Országos Honvédelmi Bizottmán y, s ezek részben katonai, részben polgári tagokból álltak, 1849 júniusában, a Békepárt nyomására a Sz emerekormán y e vészbíróságokat összevonta egyetlen országos központi vésztörvényszékbe, s ezzel forradalmi élüket is letompította, ~ A peres eljárás, a vésztörvényszékek gyorsitott eljárásától eltekintve, lényegében a kései feudalizmusban kialakult szisztémához igazodott, A fellebbezés valamely bir ói fórum Ítélete ellen közvetlenül az első fokon eljáró bíróság fölött álló szervhez történhetett.
