Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

PET - 736 főhivatalok: kormányszéke

k, minisztériu

mok biztositják a reális összefonódást. Történelmünk során az első perszonális únió a magyar és a horvát királyság között jött létre a XI, század végén. Valójában ez reálúnióvá alakult, mert a horvát rendi szervek többnyire nem voltak egyenrangúak a magyarországiakkal /horvát rendi gyűlé

s stb./. A horvát-magyar kiegyezés 1868ban Horvátorszá

g függő helyzetét formálisan és új alapokon fogalmazta meg. — A XXV, századtól Magyarország többször Irerült perszonálúnióba Lengyelországgal, a cseh királysággal te az osztrák tartományokkal. 1526 után az Ausztriával, Cseh— és Morvaországgal /a már rendszeresen/ közös uralkodót a Habsburg dinasztia adta, és a Habsburgok mindinkább egy szorosabb, abszolútisztikus reálúnió megválósitásán fáradoztak. Örökös királysá

guknak, majd a Pragmatica Sancti

onak elismerését, e központi kormányszékek /Udvari Haditanác

s. Udvari Kamar

a. Titkos Tanác

s. Államtanác

s stb,/ magyarországi szerepét vannak, akik a reálúnió jelének látják. Ha az örökös tartományo

kkal való kapcsolat több is volt mint puszta perszonális összeköttetés, a magyar rendiség, az orszá

g lényegében 1849-ig meg tudta őrizni különállását a birodalmon belül, A kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia, a közös ügye

k intézményével mindenképpen reálúnió volt, bár e terminus technicus alkalmazását a korszak közjogi ellenzéke sérelmesnek Ítélte, /Az egyoldalú horvát-magyar és kölcsönös osztrák-magyar függés kétségkívül nem volt azonos minőségű,/ — Erdél

y viszonylatában a fejedelemség korától úgyszintén beszélhetünk perszonális únióról; A XVI. század végén Báthori István egyszerre volt erdélyi fejedele

m és lengyel király, I69I és 1848 között pedig a Habsburgok kormányozták külön a magyar kix'ályságot és az erdélyi /nagy/fejedelemséget, PETÁ

K: lásd pénzérmé

k. PIAC: Közvetlenül az olasz "piazza" = tér, üzlet,